Közügyeinkről – oldott hangulatban, a II. Duna-parti Pikniken
DUNAMOCS. Idén már második alkalommal szervezték meg a Kötcsei Piknik, a Szárszói Találkozó, vagy a Lakiteleki Sátor mintájára a Duna-parti Pikniket, a Dunamocsi Csárda festői környezetében. A találkozóra olyanokat – politikusokat, újságírókat, tevékeny civileket és vállalkozókat – hívnak, akik otthonosan mozognak a felvidéki magyar közéleti mozgolódásban, készek az építő jellegű eszmecserére és a közös gondolkodásra, s annak érdekében, hogy a felvidéki magyarság erősödjön, tenni sem restek.
II. Duna-parti Piknik szervezője is Vörös Szabolcs volt, aki elmondta, tavaly a média volt a terítéken, idén pedig Menyhárt József bejelentette, hogy pénzügyi támogatás érkezik Magyarországról a sajtó részére. “Ezt a tavalyi évhez képest mindenképp egy eredménynek tekinthetjük, illetve nagyon remélem, hogy az idén felvetett problémák és kérdések a jövő évben szintén be fognak érni”.
A soron következő megyei választások hajrájában a média megerősítése nagyon fontos. Vallják a piknik résztvevői.
“Másfél héttel ezelőtt kormánydöntés született Magyarország kormánya részéről, hogy egy félmilliárdos csomaggal indulunk neki ennek a fél évnek, amit reményeink szerint egy olyan alap kezel majd, ami kikezdhetetlen, s ami erővel képviseli majd azt a szemléletet, amit az itt ülők és a magyar közösség fontosnak tart” – hangsúlyozta Menyhárt József.
A találkozó egyik vezérfonala, azon túl, hogy a tavaly itt megvitatott médiahelyzetjelentés konkrét gyümölcsöt adott az idén – a megyei választások témája volt.
Az MKP elnöke elmondta, arra törekedtek, hogy hiteles és jól felkészült jelölteket indítsanak. “Úgy gondolom, hogy erős palettával indítunk, sőt el kell mondani, hogy két esetben erős megyefőnök jelöltet is állítunk, úgy Nyitra megyében, mint Nagyszombat megyében, ahol történelmi az esély, tehát képesek leszünk akár magyar megyefőnököt is megválasztani” – hangsúlyozta Menyhárt József, aki szerint ennek az a feltétele, hogy minden felvidéki magyar ember tudatosítsa, öt évre szól a választás, ötéves mandátumot kapnak a jelöltek, a választásokon való részvétel tehát ezért is nagyon fontos.
A megyei közgyűlés felel a középiskoláinkért, az úthálózatunk karbantartásáért, hozzá tartozik az egészségügyi és a szociális ellátás szférája. Néha láthatatlannak tűnik, hiszen törvényeket nem alkot. A magyar képviselet hiányát, vagy épp súlytalanságát azonban mégiscsak megsínylené a közösség.
Berényi József arra mutatott rá, hogy minden választás más és más, minden választás nehéz és minden választás új kihívásokat tartalmaz. “Nehéz azt mondani, hogy hol leszünk könnyebb helyzetben, hol nehezebb helyzetben, nyilván más ott, ahol az irányítás része voltunk, ilyen Nagyszombat, Pozsony és Kassa, más az, ahol ellenzéki szerepben voltunk: Besztercebánya és Nyitra. Ebben az öt megyében volt befolyása a Magyar Közösség Pártjának az elmúlt négy évben. Biztos, hogy azokban a megyékben, ahol az irányítás mellett voltunk, ott elsősorban arról kell tudni elszámolni, hogy mi az, amit elértünk, és ha valamit nem értünk el, akkor miért nem. Nyitrán és Besztercebányán pedig arra kell rámutatni, hogy tudnák az MKP-sok jobban csinálni, mint a jelenlegi vezetés”.
Fiatal, tudatos, kiművelt emberfőre is szükség van – a találkozó sarkalatos pontja volt az, amikor Gubík László ötletgazda beszámolt az Esterházy Akadémia megalapításáról. Ez egy olyan szellemi műhely lesz, ahol közélet iránt érdeklődő huszonéveseket képeznek – van ösztöndíj, a lehetőség ingyenes, a felső korhatár 30 év. “Az a cél, hogy azok a fiatalok, akik az egyetem elvégzése után például politikai pályára lépnének, közszereplői feladatokat vállalnának, szeretnék megtanulni valahol azokat a képességeket, hogy hogyan kell ezer ember előtt egy nyilvános beszédet megtartani, hogyan kell egy kampányt megszervezni, hogyan kell a napi politikai csatákat megvívni, na ezeket a képességeket és ezt a tudást szeretnénk mi átadni az Esterházy Akadémián. Ilyen intézmény, nevezzük kollégiumnak, szellemi műhelynek, a Felvidéken eddig nem volt” – mondta Gubík László.
A délutáni szekcióban a felvidéki magyarok gazdasági mozgásterét és a mozgástérben rejlő lehetőségeket vették górcső alá a szakemberek.
Forrás: Hirek., – kiss –