Az 1848-as forradalom 170. évfordulója a Felvidéken

Zenés irodalmi összeállítás a Stampay János Alapiskolában (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

Zenés irodalmi összeállítás a Stampay János Alapiskolában (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

(Cikkünk folyamatosan frissül!) Magyarországon kívül sehol sem szabadnap, mégis, minden magyar közösségnek fontos ünnepe március 15-e. A megemlékezések nagy szerepet játszanak a magyarság identitásának megőrzésében. A rendezvények megszervezésében és lebonyolításában a helyi civil és Csemadok szervezeteken, iskolákon, egyházakon, a Magyar Közösség Pártja szervezetein kívül a Petőfi Sándor Program 64 ösztöndíjasa is aktívan részt vett.

A programokat szerte a világban a március tizenötödikét megelőző hétvégén tartották, sok helyen azonban az ünnepet követő hétvégére időzítik, de ma is sok megemlékezésre került sor. Az aktuális meghívókat és beszámolókat ITT érik el. A 170 évvel ezelőtt kitört 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett megemlékezéseken szinte valamennyi településünkön fejet hajtanak nagyjaink előtt.

Megemlékezés 1848-ról és a Csemadok évzáró taggyűlése Hegysúron

A Csemadok Hegysúri Alapszervezetének szervezésében került sor március 18-án az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc emlékünnepségére. A helyiek és a szűkebb környékről érkező vendégek a világháborús emlékműnél találkoztak.

Az ünneplő közönséget Gaucsík István, a Csemadok alapszervezetének elnöke üdvözölte. Megnyitójában kiemelte, hogy 1848-ban Hegysúrról is többen jelentkeztek a honvédseregbe. Közülük eddig négy személy, Feszinszki József, Jakubeck János, Madarász Imre és Madarász Jenő neve ismert.

Az ünnepi szónoklatot Dávid Mónika, a hegysúri magyar általános iskola tanárnője tartotta (Fotó: Gaucsík István)

Az ünnepi szónoklatot Dávid Mónika, a hegysúri magyar általános iskola tanárnője tartotta. Beszédében vázolta a magyar történelem legfényesebb lapjain szereplő 1848-as eseményeket, a polgári forradalom vívmányait és a honvédelmi harc eseményeit. Gondolatai a jelennek szóltak: a szlovákiai magyaroknak, a múlt tapasztalataiból merítve, összefogva és egyetértésben kell cselekedniük. Ezt követően került sor a koszorúzásra. Gujber László a Magyar Közösség Pártjának, Kállay Ottó és Valacsay Irén a Csemadok Szenci Területi Választmányának, valamint Bors Etelka és Kiss Szidónia a Csemadok Hegysúri Alapszervezetének a nevében helyezték el az emlékezés koszorúit. A rendezvény a Himnusz eléneklésével zárult.

Március 18-án mintha beköszöntött volna a tavasz Hegysúr kulturális életébe is. Az 1848-as emlékünnepséget követően került sor a hegysúri magyar iskolások és óvodások magas színvonalú kulturális műsorára. A Csemadok évzáró taggyűlése előtti félóra élettel telt meg. A gyermekek zsivaja, nyüzsgése és a hegysúri magyar szülők jelenléte jelezte: a helyi közösségszervezést, annak kereteit, tartalmát és stratégiáit alapjaiban szükséges újragondolni. Ebben a Csemadok fontos és felelősségteljes szerepet vállalhat. A színvonalas műsor a helyi pedagógusok áldozatvállalása nélkül nem valósulhatott volna meg.

Az évzáró taggyűlést megtisztelte jelenlétével Fekete Márta, a Csemadok Szenci Területi Választmányának titkára, Kállay Ottó, a Csemadok Féli Alapszervezetének elnöke és Valacsay Irén, a Csemadok Éberhardi Alapszervezetének a vezetőségi tagja.

Gaucsík István az elnöki beszámolóban a súri Csemadok 2017-es tevékenységet mutatta be. Az alapszervezet 10 önálló szervezésű programot valósított meg, melyeken mintegy 550 látogató vett részt. Kiemelte, hogy a helyi kultúra terén a rövid és hosszú távú terveket csakis egy nyitott és gondolkodásában megújult alapszervezet valósíthatja meg. Az alapszervezet továbbra is olyan rendezvényeket kíván megvalósítani, melyek segítségével a magyar kultúra és nyelv kint, a „terepen”, a közösség mindennapi színterein jelen van. Fontos azoknak az ifjúsági és gyermekcsalogató programoknak a felépítése és okos, körültekintő működtetése, melyek identitásformáló hatásúak. Az évzáró taggyűlést kötetlen beszélgetés és eszmecsere zárta. (K)

***

A szapi hősökre is emlékeztek

2018. március 18-án a csilizközi Szap község hőseire emlékezett a hálás utókor. Az 1848/49-es szabadságharcban, az első és a második világháborúban harcolt honvédek iránti tiszteletből most felavatott emlékhely előtt idézték fel a hont védők dicső tetteit.

A nemzetünk zászlaja alatt gyülekező vendégeket és szapiakat Miklós Ferenc polgármester úr köszöntötte, aki beszédében a 170 évvel ezelőtt élt magyarok és európaiak szabadságharcát elevenítette fel és a „népek tavaszának” eseményeit ismertette. Az ősök által ránk hagyott értékek, mint a szabadság, az egyenlőség és a testvériség közösségmegtartó erejét hangsúlyozva kifejtette: 1848 márciusa az új utat kereső, bátor magyar közösség alkotóerejének kiteljesedését jelentette. A faluban egykoron élt, tiszteletre méltó polgároknak állított szapi emlékművek, a temető állapota és a síremlékek gondozása mind-mind arról tanúskodnak, hogy a helyiek megbecsülik az elődök dicső tetteit, és értik, hogy napjainkban is fontos a szabadság.

2017-ben a szapi önkormányzat, élve a magyar kormány támogatási lehetőségével, saját forrásokat is mozgósítva tervezte újjá a 2005-ben emelt hősi emlékművet, valamint közzétette a helyi hősök névsorát is. „Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc, a két világháború magyar katonai és polgári veszteségét sajnos úgy lehetne számok helyett szavakkal érzékeltetni, hogy nincs magyar család, amelynek felmenői között ne lennének olyanok, akik a forradalom vagy a két háború valamelyikében részt ne vettek volna, szinte nincs olyan család, ahol ne veszítettek volna el családtagot a világégések alatt” – utalt a faluvezető a szapiak áldozatvállaló múltbéli cselekedeteire.

Szapi megemlékezés (Fotó: Soós Klaudia)

Miklós Ferenc beszédében a vasárnapi visszatekintés fontosságát említve kijelentette, miszerint ez a nap kiemelkedik a mindennapokból, jeles napként íródik be a község krónikájába, hiszen hatalmas hiányt pótolt a szapi közösség. Az elkészült emlékművel eleget tettek a hősök iránti kötelességünknek.

„Ennek az emlékműnek különleges rendeltetése van. Ez az emlékmű elsősorban az elesett hősöké, de ugyanakkor mindenkié, aki kegyeletét kívánja leróni előttük községünkben.” Szap polgármestere köszönetét fejezte ki Csörgő László kőfaragó mesternek az emlékmű elkészítéséért, a Csemadok Szapi Alapszervezetének és a községben dolgozó alkalmazottaknak az ünnepség megszervezéséért, Magyarország kormányának a támogatásért, Borsicky Judit tiszteletes asszonynak és Nagy Pál plébános úrnak az emlékmű megáldásáért, illetve felszenteléséért.

Az emlékhely megáldását követően a Magyar Közösség Pártja helyi alapszervezetének elnöke, a Szap-Nyárad református egyházi gyülekezet képviselői, a Csemadok helyi alapszervezetének tagjai, Szap Község Önkormányzata, valamint Asboth Szabolcs, Kamond testvértelepülés önkormányzatának polgármestere helyezték el az emlékezés koszorúit. A Himnusz közös eléneklése után az ünnepi program a helyi kultúrházban, a Csemadok alapszervezetében tevékenykedő fiatalok és a Vox Megere Akusztik „Magyarul dobban ez a szív” című műsorával folytatódott tovább.

A szapi hősök névsorát őrző emlékmű (Fotó: Darnai Zsolt/Felvidék.ma)

A hősök névsorát őrző emlékmű és a sorsfordító, történelemformáló március dicső napjait idéző irodalmi műsor egyaránt megerősítette a községbe érkező vendég véleményét: a szapiak 170 esztendő elteltével mind a mai napig tudják, hogy milyen fontos az ősök által kivívott és az életük árán is védelmezett szabadság. Az újabb csallóközi hősi emlékhely megvalósításáért mi, felvidéki magyarok a község lakosainak, az önkormányzatnak és a támogatóknak tartozunk hálával és köszönettel! (Darnai Zsolt/Felvidék.ma)

***

Márciusi megemlékezések Zoboralján

Több Zoboralji településen is megemlékeztek a forradalom kitörésének évfordulójáról. Március 15-e üzenetét a Nagycétényi Alapiskolában ünnepi műsorral, a Pogrányi Magyar Tannyelvű Alapiskolában pedig ismeretterjesztő filmvetítéssel elevenítették fel. Zsérén a Gímesi Alapiskola tanulói mutatták be műsorukat a helyi kultúrházban március 17-én. Kolon Község Önkormányzata szintén március 17-én tartott ünnepi megemlékezést a Zobor Hangja Vegyes Kar és a Gímesi Alapiskola tanulóinak műsorával.

A nagycétényi és gímesi alapiskola tanulói (Fotó: Bráz Zsuzsanna, Brath Marika)

Március 18-án Nagycétényben a szentmisét követően az 1848/49-es szabadságharc emlékoszlopánál gyülekeztek a helyiek, hogy műsorral emlékezzenek meg a forradalom kitöréséről. Az ünnepséget követően a résztvevők koszorúval rótták le tiszteletüket a szabadságharc hősei előtt. Nyitragesztén szintén a vasárnapi szentmise után gyűltek össze az emlékezők a helyi temetőben a hősök emlékművénél, hogy megemlékezzenek a forradalom és szabadságharc kitöréséről.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének százhetvenedik évfordulójára Nyitrán a városi temető piarista sírboltjához hívták az emlékezőket a vidék magyar szervezetei. A sírboltban pihennek Erdősi Imre honvédpap hamvai, aki Guyon Richárd tábornok seregének lelkészeként a Branyiszkói hágó elfoglalásánál tűnt ki bátorságával.
„Tiszteljétek a közkatonákat, nagyobbak ők, mint a hadvezérek” – hangzottak el Petőfi versének sorai a nyitrai városi temetőben március 18-án Novák Henrietta, az ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulójának tolmácsolásában.

„Mi egy vesztes csatára emlékezünk, hiszen tudjuk: az 1848/49-es szabadságharcot leverték és történelmünk szemétdombjára kívánták. Aztán mégsem került oda, hiszen az utókor megértette annak üzenetét, tovább vitte azt a lángot, melyet a csata túlélő honvédei nem csak fegyverükben, de szívükben is hordoztak, s mely lángot a csatatéren elveszettek érdemként vihettek magukkal oda, ahonnan már nincs visszaút” ‒ emelte ki ünnepi beszédében Fehér Sándor egyetemi tanár, a Zoboralja Múzeum igazgatója.

Fehér Sándor, a Zoboralja Múzeum igazgatója tartott ünnepi beszédet. A megemlékezők között az Esterházy Akadémia képviseletében Gubík László, koszorúz Molnár Imre és Ladányi Lajos. (Fotó: Tóth Klára/Felvidék.ma)

„Valakik számára 1848 már csak egy hivatalos tényállás, eposz, vagy jótékony köd fátylába rejtett rege a hősökről. Te sem hiszed, hogy büntetlenül fel lehet adni ezer évet. A korintusiakhoz írt második levélből tudjuk, hogy nem látással, de hittel lehet előbbre menni, ez adjon erőt! Nem emlékezni, felejteni: betegség, orvosi diagnózis. Valahol a szentmisék végén a plébános atya ezekkel a szavakkal búcsúzik híveitől: Menjetek békével, küldetésetek van. Nem vagyok felkent pap, hogy békével küldjelek, de ha már békével indultok, ne felejtsétek: Erdősi Imre és a többi nyitrai ’48-as üzenetét hordozzátok magatokban, küldetésetek van!” ‒ zárta ünnepi beszédét Fehér Sándor.

A koszorúzást követően a nyitrai megemlékezés a Himnusz eléneklésével zárult.

A Zobor-vidéki megemlékezések sora Gímesen ért véget. Neszméri Tünde, a Csemadok Nyitrai Területi Választmányának titkára ünnepi beszédében báró Jeszenák János politikusról, Esterházy János dédapjáról szólt: A szabadságharc egyik mártírját Szemere Bertalan belügyminiszter javaslatára Nyitra vármegye főispánjává, majd kormánybiztosává nevezték ki. Ő volt a felvidéki, azaz a szlovák felkelők ellen küzdő csapatok kormánybiztosa. A forradalom és szabadságharc bukása után a vérbíróság halálra ítélte. Pesten, 1849. október 10-én, Csányi László kormánybiztossal együtt végezték ki. Pozsonyban a kecskekapui evangélikus temetőben helyezték nyugalomra.

A Ghymes Vegyeskar (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

A történelmi megemlékezésen a Gímesi Alapiskola tanulói, a Ghymes Vegyeskar és a Gímesi Villő Hagyományőrző Csoport varázsoltak műsorukkal ünnepi hangulatot a helyi kultúrházba. (Tóth Klára/Felvidék.ma)

Nánán együtt ünnepeltek kicsik és nagyok

A Párkány melletti településen már több mint húsz éve megtartják a nemzeti ünnepeket. A Csemadok alapszervezete szervezésében együtt ünnepelt a kisiskola, az MKP, valamint a nyugdíjasok klubja. Kiss Beáta, az MKP oktatási és kulturális alelnöke ünnepi beszédében a méltóságról szólt, melyet elődeink minden történelmi helyzetben megőriztek. Erre lenne szükségünk a jelenben is, de legfőképpen a tettekre, a nemzet, az anyanyelv, a kultúránk iránti hűségre.

Nánán együtt ünnepeltek kicsik és nagyok (Fotó: Horváth Ernő)

Molnár Dezső polgármester az emlékműnél megtartott beszédében az összetartást, a megbékélést és a szeretetet emelte ki, mint a legfontosabb megtartó erőt. A kultúrműsorban felléptek a kisiskola diákjai, a nyugdíjasok éneklőcsoportja, a Pásztortűz néptánccsoport, Vecserka Péter tárogatós, Dorna Mónika 48-as népdalokkal, Morvay Barbara gimnazista verssel, Pálmai József pedig Petőfi Sándor Szörnyű idő című utolsó versét szavalta el. A megemlékezésre megtelt a kultúrház épülete. (DE, Felvidék.ma)

Bodrogközi összefoglaló a március 15-i megemlékezésekről

A Bodrogközben számos helyen tartottak megemlékezést az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója tiszteletére. A megemlékezések március 14-től folyamatosan zajlottak, sok helyen március 18-ra szervezték a megemlékezést.

Kisgéresben március 14-én szerveztek ünnepi megemlékezést, amelynek keretében a falu központjában álló kopjafánál helyezték el az emlékezés koszorúit. Emlékbeszédet Furik Csaba polgármester, Kassa megye önkormányzati képviselője mondott.
A megemlékezés a református templomban folytatódott, ahol ünnepi istentisztelet keretében emlékeztek a helyiek a forradalom és szabadságharc hőseire.

Furik Csaba megyei képviselő, az MKP tőketerebesi járási elnöke portálunknak elmondta, hogy a bodrogközi ünnepségsorozat keretében igyekszik minél több településre ellátogatni, ahová hívják, így hat településen emlékbeszédet is mondott, és a járási elnökség nevében helyezte el az emlékezés koszorúit. A megemlékezések sorát szülőfalujában, Kisgéresben kezdte, majd az Ung-vidék központjában, Nagykaposon folytatta március 15-én.

Kisgéresben, Nagykaposon, Zemplénben, Nagytárkányban, Örösben és Battyánban is emlékbeszédet mondott, ahogyan tette volna Bodrogszerdahelyen is, ahol sajnos a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt a vasárnapi megemlékezés.

Furik Csaba és Antalik Mária az MKP Tőketerebesi Járási Elnökség nevében Királyhelmecen koszorúzott (Fotó: TA/Felvidék.ma)

Furik Csaba beszédében mindenütt kiemelte, hogy az ünnepeknek nagy jelentőségük van a közösségek életében, de valójában nem a sokaság számít, hanem a minőség. Tükörbe nézhetünk ilyenkor, történelmi tükörbe, ahonnan a történelem, a múlt tekint vissza ránk. Azért fontos ez, mert a múltból táplálkozva, tanulva és megerősödve kell a jövőnket építeni. A történelmi eseményeket felidézve egy történelmi és gondolati utazásra hívta az emlékezőket, hiszen minden nemzeti ünnep ilyenre hív mindannyiunkat. A célja az, hogy az út során visszataláljunk önmagunkhoz, megleljük helyünket és szerepünket ebben a világban.

Furik Csaba beszédében párhuzamot vont az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eszméi és a jelen között. Petőfiék harca is lehetetlen vállalkozásnak tűnt egy egész birodalommal szemben, de szabadságot akartak, és ez mindennél fontosabb volt. Szabadok akartak lenni, és harcoltak ezért! Harcoltak a magyarságért, a magyar oktatásért, iskolákért, a nyelvért és a szabad sajtóért. Nekünk pedig, ha elhisszük, hogy a jelenlegi helyzetet nem lehet megváltoztatni, akkor nincs jövőnk. Nekünk is harcolnunk kell, de tudnunk kell azt is, hogy mindennapi harcainkban nem vagyunk egyedül, vannak eredményeink, és az anyaország mögöttünk áll. Próbáljunk meg válaszolni néhány kérdésre, amikor mindennapi dolgainkat átgondoljuk, a gyermekeink iskolába való beíratásáról vagy éppen a névmagyarosításról döntünk. Törekedjünk arra, hogy a tükörből jó emberek és jó magyarok nézzenek vissza ránk – mondta Furik Csaba.

Királyhelmecen március 15-én az önkormányzat szervezett ünnepi megemlékezést a városi hivatal üléstermében. A megemlékezésen Zakar Péter történész tartott előadást. Az ünnepi műsorban közreműködött Dino Benjamin, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója, valamint a helyi gimnázium, az alapiskola és a művészeti alapiskola diákjai. A megemlékezés a városi hivatal előtti téren Petőfi Sándor szobrának koszorúzásával zárult, ahol koszorút helyeztek el a helyi intézmények, pártok és civilszervezetek képviselői.

Petőfi Sándor szobra Királyhelmecen a koszorúzást követően (Fotó: TA/Felvidék.ma)

Kiskövesden és Nagykövesden március 15-én a református templomban ünnepi istentiszteletet tartottak. Nagykövesden a helyi alapiskola tanulóinak műsora és a bodrogszerdahelyi alapiskola Visszhang kórusának fellépése színesítette az emlékezést.

Böszörményi Tamás lelkész a következő gondolatokat osztotta meg közösségi oldalán: „A káosz egy létra. Ez a központi gondolatom ma, március 15-én!  A káosz egy létra. – De hová vezet? Lefelé vagy fölfelé? Kifelé vagy befelé, a sűrűsödő sötétségbe? Hová vezet tehát a káosz létrája? Amikor összecsapnak a hullámok a felvidéki magyarságunk feje felett, amikor egyre nehezebb helyzetbe kerülünk: menni, vagy maradni, akkor a bennünk vagy körülöttünk uralkodó káosz hová vezet? Mi lesz a gyermekeink már most botladozó anyanyelvével, mi lesz a kilátástalan anyagi helyzettel…Testvérem, barátom, olvasóm, vajon tudjuk-e a lelkünkben olyan szilárd talajra állítani a káosz létráját, hogy ne süllyedjünk el vele, hanem stabilan támaszkodjon, amíg a szabadságot hozó felszín felé kapaszkodunk? Ma az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének napja van, vagy valakinek csak holnap, vagy azután lesz. Egyszerre vagyunk büszkék ilyenkor a múlt miatt, és egyszerre aggódunk a jelen és a jövő kapcsán. Kaotikus a felvidéki magyar valóság, de a keresztyénség, sőt a gyülekezetek helyzete is. De vajon hová vezet a káosz létrája? Felfelé vagy lefelé? Kifelé belőle, vagy a süllyesztőbe? A káosz egy létra. Nagy kérdés, hogy a jelenünk káoszában vajon hagyjuk-e, hogy felismerésre vezessen bennünket Istenünk szava? Isten létráját nem könnyű észrevennünk, mert eltér a klasszikus formától. Egy függőleges és egy vízszintes darabból van összeácsolva, kereszt formájában. Ez az egyetlen „szerkezet”, ami valóban kifelé vezet a káoszból. A kérdés az, hogy felismerem, felismered-e. Ámen.”

Bélyben a Magyarok Világszövetsége és a Petőfi Intézet szervezésében emlékeztek a Sennyey-kastélyban rendezett emlékünnepségen, és koszorúzták a kastély falán lévő Petőfi-emléktáblát. Emlékbeszédet Mihályi Molnár László mondott. Az előadás arra irányult, hogy értelmezni tudjuk 1848 európai viszonyait, és benne Magyarország helyzetét.

A bélyi alapiskola koszorúzása a Sennyey-kastély falán lévő Petőfi emléktáblánál (Fotó: TA/Felvidék.ma)

„Magyarország 1526 után nem volt független, a Habsburgok csak gyarmatként kezelték, 160 évig az ország középső részét törökök uralták, de az osztrák császár csak akkor indított ellentámadást, amikor már Bécset ostromolták. A 18. századra az ország népessége Mátyás király óta nem gyarapodott, inkább fogyott, miközben Európa nyugati része a kétszeresére nőtt, ezért nagy betelepítések kezdődtek, a peremvidékről román, szerb, északi szláv népeket és német telepeseket hoztak. Ez idézte elő a nagy nemzetiségi arányváltozásokat is, például Erdélyben… Mária Terézia után az elnémetesítés ellen ébred öntudatra a fiatal magyar nemesi réteg, és ez hozza meg a reformkor céljait, amikor lépésről lépésre készítették elő a változásokat, hogy 1848-ban valóban forradalmi átalakulás kezdődhetett, de Nyugat-Európában csak az elégedetlen csőcselék szervezetlen és véres lázadása zajlott, amit ott hamar le tudtak verni. A magyar forradalom viszont szabadságharccal válaszolt, amiért létrejött egy nemzeti önfeláldozó összefogás. Sajnos, a nemzetközi hatalmak is összefogtak, az osztrák és orosz hadsereg, felbérelt martalócok sokszoros túlereje tiporta el” – foglalta össze röviden az előadó, Mihályi Molnár László.

Nagytárkányban március 17-én szervezett megemlékezést a Csemadok helyi szervezete Magyarország Kassai Főkonzulátusa társszervezésében. A rendezvényt Kopasz József polgármester nyitotta meg, amelyet Bitay Levente, Magyarország kassai konzuljának emlékező gondolatai követtek. Emlékbeszédet Furik Csaba, a megyei önkormányzat képviselője mondott. A programot a helyi oktatási intézmények műsora színesítette. Az emlékműsor keretében fellépett „Szabadság” című műsorával a méltán népszerű Zsapka Attila, Vadkerti Imre és Sipos Dávid alkotta trió. A rendezvény Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatásával valósult meg.

Kistárkányban emléktábla hirdeti a hősök emlékezetét (Fotó: TA/Felvidék.ma)

Az említett településeken kívül Kistárkányban, Zemplénben, Leleszen, Örösben, Battyánban és még számos településen szerveztek megemlékezést a Csemadok alapszervezetei, a helyi önkormányzatok, óvodák, iskolák. Voltak települések, ahol a hirtelen jött kedvezőtlen időjárás miatt lemondták az emlékműsort, vagy későbbi időpontban tartják meg. Így történt ez Perbenyikben, de Bodrogszerdahelyen is. (Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)

***

Az összefogás ünnepe Ipolybalogon

Ipolybalogon, a Szent Korona hitelesített másolatát őrző Árpád-kori erődtemplomban vette kezdetét a megemlékező ünnepség március 18-án. György Ferenc ipolybalogi plébános a nagyböjt ötödik vasárnapja tiszteletére celebrálta a szentmisét. Mint jelezte, minden nemzet megérdemli a szabadságot,  s a magyar nemzet szabadságszeretete győzedelmeskedett százhetven évvel ezelőtt.

A megemlékezés szónoka Jámbor László, az MKP besztercebányai megyei képviselője volt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A szentmisét követően a községi temetőben felállított kopjafánál folytatódott a megemlékezés. „Március 15-e ünnep, ünnepe a magyar nemzetnek, ünnepe a szabadságnak, ünnepe az összefogásnak” – hangzott el a megemlékező esemény nyitányaként.

A rendezvényen Jámbor László, az MKP besztercebányai megyei képviselője ünnepi szónoklatában kifejtette, a márciusi ifjak a Tizenkét ponttal kivívták Magyarország függetlenségét. „A bátor hősök hagyatéka, miszerint nem kell félni, ma is aktuális. Az akkori Magyarország tükörként mutatta meg Európának, mi az, amit rosszul csinál” – hangsúlyozta a megyei képviselő. Mint fogalmazott, szükség van az emlékezésre,  Istenben bízva a feltöltődésre.

A temetői megemlékezésen fellépett a Lőrincz Sarolta Aranka vezette Bukréta Hagyományőrző Csoport, valamint a Szent Korona Kórus. Délután az Ipolyi Arnold Alapiskola épületében a Boráros Imre Színház Hit és illúzió című előadása zárta az ipolybalogi emlékezéssorozatot. Az előadáson köszöntötte az emlékezőket Csáky Pál, EP-képviselő.(PP/Felvidék.ma)

***

Engesztelő keresztút és megemlékezés Ipolyszécsénykén

A Csemadok Ipolyszécsénykei Alapszervezetének tagjai nemzeti ünnepünk alkalmából engesztelő keresztutat végeztek március 16-án a pénteki szentmise után a szabadságunkért elesett hősökért és a magyar nemzetért. Március 18-án, a vasárnapi szentmise után hagyományosan az 1848/49-es magyar szabadságharc tiszteletére tíz éve állított kopjafánál tartották az ünnepi megemlékezést.

Megemlékezés a kopjafánál (Fotó: Kliment Éva)

Az ünnepi gondolatok és a kultúrműsor után a helyi Csemadok és MKP képviselői elhelyezték koszorúikat, ezzel tisztelegve az elesett hősök emléke előtt. (KÉ)

***

Közösen imádkoztak és egymást megerősítve emlékeztek Szepsiben

A keresztek és a kopjafák felkiáltójelek. Nincs felesleges áldozat. Amíg van Istenben bízó, küzdő ember, addig van Isten megáldotta jövő is. Ebben a tudatban erősítsen meg mindnyájunkat a mindenható Isten – mondta Gábor Bertalan szepsi esperesplébános.

Szepsi megemlékezés (Fotó: Gábor Bertalan)

Szepsiben a Csemadok, a város, a pártok, az iskolák, a cserkészek, a társadalmi élet és a történelmi egyházak hívei és lelkipásztorai együtt ünnepeltek. A betegség miatt távol maradt Haraszti Attila, kassai főkonzul beszédét, Köteles László olvasta fel. A református tiszteletes úr igehirdetése és imája után, római katolikus szertartásban imádkoztak és énekeltek a Dalárda és az Asszonykórus kíséretében. (DG)

***

Ahol szentek a gyökerek, ott szentek a hajtások is − ünnepi megemlékezés Makrancon

Makrancon először idén március 18-án emlékeztek meg az 1848/49-es forradalmi eseményekről, a helyi Csemadok, az önkormányzat és a filiális egyházközség hívei összefogásában. A templom Szent István király tiszteletére épült, 1907-ben szentelték fel. 2007. augusztus 20-a óta az oltárban őrzik az első szent magyar család csontereklyéit: Szent István királyét, Boldog Gizelláét és Szent Imréét.

A megemlékezés a templomban kezdődött, majd a 2015. augusztus 20-án megáldott − az első szent magyar család tiszteletére készült − emléktáblánál végződött. Lacko Mária polgármester és Pelegrin János, a helyi Csemadok elnöke köszöntője után a szentmisén részt vevő hívek együtt imádkoztak. Felidézték egy lengyel fiatalember nyilatkozatát, aki a budapesti Keleti pályaudvaron 2012. október 23-án ezt mondta: „Azért jöttem Budapestre, hogy megköszönjem a magyaroknak azt a bátor példamutatást, amellyel reményt adnak nekünk és a többi keresztény nemzetnek Európában, hogy bár tombol az önzés és a nihilizmus, a magyarok a közéletben bátran mernek meríteni a kereszténység forrásából. Majd sokatmondóan hozzátette: „Magyarok, köszönjük az új Alaptörvényeteket és Szent István egész örökségét!”

Megemlékezés Makrancon (fotó: GB)

A remélhetőleg hagyományteremtő megemlékezés végén Gábor Bertalan szepsi esperesplébános megköszönte a rég várt kezdeményezést, s arról biztosította az egybegyűlteket, hogy nincs felesleges áldozat. Amíg van Istenben bízó, és általa küzdő ember, addig van Isten megáldotta jövő is. Ahol szentek a gyökerek, ott szentek a hajtások is… (GB)

***

A Szabadság című koncert Pelsőcön

A Szövetség a Közös Célokért Társulás, a Csemadok Pelsőci Alapszervezete, a Pro Pátria Pelsőciensis Társaság és Pelsőc Község Önkormányzata közösen szervezték meg március 17-én megemlékezési ünnepségüket az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére.

Beke Beáta, a Szövetség a Közös Célokért rozsnyói munkatársa köszöntötte a jelenlévőket. Magyarország Kassai Főkonzulátusának köszönhetően idén Vadkerti Imre, Szűcs István, Zsapka Attila és Jónás Csaba előadásában a Szabadság című koncertet hallgathatták meg a résztvevők a pelsőci kultúrházban. A közönség vastapssal jutalmazta a koncertet.

Megemlékezés Pelsőcön (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)

A koncertet követően a Csemadok Pelsőci Alapszervezetének kultúrműsorára került sor, melyet Dúdor Beáta, a Csemadok Pelsőci Alapszervezetének elnöke vezetett. Molnár Levente és Molnár Klaudia szavalt, Tóth László gitározott. Az ünnepi műsort követően a nagy hidegben a résztvevők a Petőfi Sándor emléktáblánál helyezték el a megemlékezés koszorúit. A rendezvény a honvédsírok meglátogatásával zárult a helyi temetőben. (BB/Felvidék.ma)

***

Zselízi megemlékezés: Bátorságra tanítanak bennünket a márciusi ifjak

Zselízen hagyományos keretek közt, a Magyar Házból induló ünnepi felvonulással kezdődött a megemlékezés. A zselíziek előbb megkoszorúzták az 1848-as forradalomnak emléket állító kopjafát a Hősök emlékkertjében, majd a református gyülekezet gyerekei adtak elő szép összeállítást.

A menet a kultúrházba folytatta útját, ahol a Comenius Gimnázium diákja, Mácsadi István szavalata után Nacsa Lőrinc, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke mondott beszédet. A fiatal politikus kiemelte: „Magyarország Kormánya és a kormánypártok, az anyaországi emberek ott állnak a felvidéki magyarok mögött, támogatólag. Ugyanakkor a felvidéki magyarság harcait senki nem vívhatja meg, csak a felvidéki magyarság, különösen ebben az instabil, külső támadás alatt is álló szlovák belpolitikában.” Végül a telt házas kultúrház közönsége meghallgathatta a tesmagi Amicorum vegyes kar ünnepi műsorát. (tsák/Felvidék.ma)

Zselízen 2018. március 15-én (Fotók: Riedl Regina)

Nagyszabású ünnepi megemlékezés Csatán

Csatán idén a Sólyom Gyermekei Polgári Társulás szervezte az 1848-as ünnepi megemlékezést. A szervezők kitettek magukért, mintegy ötórás programsorozatot állítottak össze. A program kopjafaállítással kezdődött Guyon Richárd emlékére, akinek földje és gazdasága is volt egykoron Csatán, akárcsak a Zselízhez tartozó Garammikolán, Csatán viszont életvitelszerűen is élt – mutatott rá Juhász Gábor, a lekéri Dudich Ferenc Polgári Társulás vezetője.

Ezt követően ünnepi szentmise, majd a Baross Gábor Alapiskola udvarán található kopjafa megkoszorúzása következett, ahol Török Adrián tartott történelmi összefoglalót. Végül a kultúrházban zárult a maratoni program. Itt Csákvári Marian, Csata polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, majd a lekéri Borsika vegyes kar, illetve a peredi férfikar adott elő ’48-as dalcsokrokat. Végül a Sólyom PT elevenítette fel a 170 évvel ezelőtti pesti eseményeket egy jelenetben. Dr. Réthy Ferenc, a Sólyom PT tiszteletbeli tagja arra mutatott rá, hogy ami Csatán zajlik, az példaértékű minden magyar közösség számára, és anyaországiként feltöltődni jár ide, amit csak ajánlani tud másoknak is. (tsák/Felvidék.ma) 

***

Érsekújvárban a nemzeti ünnep alkalmából zászlószentelésre is sor került

A járási székhelyen nagy hagyománya van a március 15-ei megemlékezésnek, hiszen Czuczor Gergely szelleme ugyancsak kötelezi az újvári magyarokat. Minden évben emlékművénél a Csemadok ház előtt koszorúzással kezdődik a megemlékezés. Idén volt talán az utóbbi évek legtöbb koszorúzója, mintegy harminc koszorút helyeztek el a költő emlékművénél, civil szervezetek, a város, és polgármesterek, az izsai hagyományőrző huszárok jelenlétében, díszlövések közepette.

A megemlékezés a Csemadok házban folytatódott, ahol a programot teljes mértékben az alapszervezet csoportjai adták: a vegyes éneklő csoport, és a két gyermek-, és ifjúsági tánccsoport.

A zászló bevonulása a Csemadok érsekújvári székházába (Fotó: Csemadok Érsekújvári Alapszervezete, facebook)

Az ünnepség szónoka Kiss Beáta, az MKP oktatási és kulturális  alelnöke volt. A vendégek között ott volt Kovács Gábor a pozsonyi magyar nagykövetség konzulja is, aki Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét olvasta fel.

Az est legünnepélyesebb pillanata az volt, amikor a színpadra két magyar ruhába öltözött ifjú, két huszár kíséretében behozta az ajándékba kapott magyar zászlót. A himnusz elhangzása után Nagy Dávid a város alpolgármestere, az MKP helyi elnöke felolvasta Pánczél Károly az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága elnökének levelét, akitől a zászlót kapta az érsekújvári Csemadok szervezet.

Részlet a leveléből: „Az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnökeként ha csak jelképesen is, de nagy örömmel adom át önöknek azt az országzászlót, amely a Budapesten, az Országház Esterházy János tanácstermében, a bizottság üléstermében található zászló pontos mása. Külön öröm, hogy az érsekújvári Csemadok új magyar zászlója a nemzeti ünnepen, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc százhetvenedik évfordulóján, a magyar zászló és címer napja előtt egy héttel kerül felszentelésre. 1848. március 23-án fogadták el ugyanis az 1848. évi XXI. törvénycikket, amely nyilvános ünnepek alkalmával valamennyi közintézmény és magyar hajó esetében kötelezővé tette a nemzeti lobogó és az ország címerének használatát. Mutasson ez a trikolor utat, jelképezze összetartozásunkat, megbonthatatlan, széttéphetetlen egységünket”.

A zászlót megáldotta Ďurčó Zoltán püspöki helynök, és a jelenlévőket pedig Szaszák Attila református lelkész (Fotó: Csemadok Érsekújvári Alapszervezete, facebook)

A zászlót megáldotta Ďurčó Zoltán püspöki helynök, és a jelenlévőket pedig Szaszák Attila református lelkész. A teremben mintegy 200–250 ember ünnepelt ezen az estén. (DE/Felvidék.ma)

***

Kürt község anyaországi testvértelepülésével, Gyermely községgel közösen ünnepelt

A Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai járásban található Gyermely testvértelepülésről érkezett delegáció tagjaival közösen emlékeztek a kürtiek március 16-án.

Délután a Mindenszentek templomában szentmisét celebrált Ft. Nyíri Róbert Gyermely plébánosa, melyet a magyar nemzet megmaradásáért, a nemzeti, keresztény értékek megőrzéséért mutatott be. A templomból ünnepélyes fáklyás menetben, énekszóval vonultak az emlékezők a Hősök szobrához, ahol Téglás János polgármester köszöntötte az emlékezőket, majd „Szabadság, egyenlőség, testvériség!” címen az ünnepi beszédet  Kókai Rita, a testvértelepülés polgármester asszonya mondta,  emlékezve a magyar szabadságharc és forradalom hőseire, és a ránk testált nemzeti értékekre.

Megemlékezés Kürtön (Fotó: Berényi Kornélia)

A történelmi megemlékezésen közreműködtek a kürti iskola diákjai, Jankulár Tamás versmondó, a Gyermelyi Dalkör, a helyi Bokréta vegyes kórus, és a 22. sz. Majer István cserkészcsapat tagjai, majd koszorúzással rótták le kegyeletüket, és mécses gyújtásával adóztak a magyar forradalom és szabadságharc hősei emléke előtt. (BK/Felvidék.ma)

***

Nagyölveden is emlékeztek 170 év távlatából

Nagyölveden március 16-án a délutáni órákban emlékeztek az 1848-49-es szabadságharc és forradalom dicső eseményeire. A régi kultúrház épülete adott otthont az ünnepi perceknek, ahol a helyi alapiskolások zenés irodalmi összeállítással megelevenítették az 1848-as eseményeket, a Pilvax kávéházat, a Landerer nyomdát, Táncsics Mihály kiszabadítását, és visszaidézték a Márciusi Ifjak által megvalósult eseményeket, a magyar szabadság születésének perceit. A Dalárda férfikar honvéddalokkal köszöntötte az ünnepet, és fellépett a Rozmaring asszonykórus is. A történelmi emlékezés szónoka Csenger Tibor, az MKP Nyitra megyei alelnöke volt. Ünnepi beszédében örömét fejezte ki, hogy a Nyitra megye déli régiójának több falvában, így Nagyölveden ugyancsak megemlékeznek a legmagyarabb ünnepről. Szólt a márciusi ifjak elszántságáról és bátor helytállásáról, mely fényes példaként áll előttünk 170 év távlatából is, és utat mutat nekünk nemzeti kultúránk, anyanyelvünk megtartásában.

Csenger Tibor az MKP Nyitra megyei alelnöke mondott ünnepi beszédet (Fotó: Berényi Kornélia)

Ezt követően a községi hivatal előtti emlékparkban folytatódott az ünnepi kegyeletadás Cseri Zita polgármester asszony vezetésével. A szemerkélő eső sem akadályozta az emlékező közösséget, amikor a kopjafánál elhelyezték a kegyelet koszorúit, és fejet hajtottak a szabadság eszméire emlékezve az intézmények, a szervezetek, a társulások és a történelmi egyházak képviselői. (Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

***

Léván a bátorságról és a szeretetről is szólt a megemlékezés 

Március tizenötödikén két helyszínen is lerótta kegyeletét a hősök előtt a lévai és a Léva környéki magyar közösség. 16.30-kor a Nagysallói Csata emlékművénél koszorúztak a lévai magyar szervezetek és intézmények képviselői.

A lévai köztemetőben kezdődött a megemlékezés (Fotó: RT)

Az ünnepi szónok ezúttal Gubík László​, az Esterházy Akadémia igazgatója volt, remek beszédet tartott, melyet e szavakkal zárt:

“Bátorságból és szeretetből akad itt Kersék és Kittenberger városában bőven. Másképp nem állnánk most egy felújított emlékmű és egy áldozattal rendbe hozott, gondosan ápolt síremlék előtt. Másképp nem csodálhatnánk fiaink és lányaink tehetségét, legyen az kultúránk ünnepén vagy épp egy röpke óra múlva. Másképp nem büszkélkedhetnénk a legpezsgőbb közéletnek és legtöbb rendezvénynek otthont adó házzal a Felvidéken. Másképp nem reménykedhetnénk a magyar jövőben egy épülő bölcsődének, kollégiumnak vagy közösségi háznak köszönhetően. És másképp nem figyelmeztethetne bennünket nap mint nap közösségünk legnagyobbja, Esterházy János sem arra, hogy bizony „nem lehet helye a lemondásnak“. Ezek az eredmények mind a mi bátorságunkból és szeretetünkből fakadnak. Tegyük fel magunknak a kérdést: Mi lenne, ha még bátrabbak lennénk és még jobban szeretnénk egymást?”

Martin Vivien​ a Petőfi Sándor Program lévai gyakornoka szavalata s a Czeglédi Péter Református Gimnázium diákjai műsora emelte a rendezvény fényét, akik szépen szerepeltek a koszorúzást követő Csemadok rendezvényen is a zsinagógában. (RT)

***

Idén Laube Antal tüzérhadnagy sírjánál is emlékeztek a somorjaiak

Gazdag programot szervezett a somorjai Csemadok és a Via Nova helyi szervezete, melyekre a királyfiai temetőben, a Pipagyújtó emlékhelyen és a Városi Művelődési központban került sor az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából.

A Magyar Közösség Pártja nevében Öry Péter, Ifj. Élesztős Pál és Veres Gábor helyezte el az emlékezés virágait (Fotó: Csicsay Andrea)

A megemlékezés a királyfiai temetőben kezdődött, ahol az 1817-ben született Laube Antal honvéd-tüzérhadnagy tavaly felújított sírja előtt Horváth László, a Madách Imre Gimnázium történelem szakos tanára tartott történelmi áttekintést az 1848/49-es helyi eseményekről és Laube Antalról, majd a keresztény egyházak képviselői – Mikus Csaba római katolikus káplán, Fördős Jana evangélikus és György András református lelkipásztor – szóltak a jelenlévőkhöz.

A program a Pipagyújtó emlékhelyen folytatódott, ahol a Corvin Mátyás Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, a Tejfalusi Alapiskola és a Madách Imre Gimnázium diákjai adtak rövid műsort, majd Kovács László történész, a Madách Imre Gimnázium egykori igazgatója szólt az emlékezőkhöz. Orbán Viktor üzenete is eljutott az egybegyűltekhez, hiszen Magyarország miniszterelnökének az ünnep alkalmából megfogalmazott sorait Szabó József, Magyarország pozsonyi nagykövetségének munkatársa olvasta fel. Ezután az előre bejelentett szervezetek elhelyezték az emlékezés virágait az emlékhelyen. 18 órától ünnepi szentmisére került sor a Nagyboldogasszony plébániatemplomban, melyet a márciusi események hőseiért ajánlottak fel.

A program utolsó részére szimbolikus időpontban, 18:48-kor került sor a Városi Művelődési Központ színháztermében. Itt a Corvin Mátyás Alapiskola, a Tejfalusi Alapiskola és a Madách Imre Gimnázium diákjainak Farkasok dala című ünnepi műsorát tekinthették meg az egybegyűltek. A műsort Diósi Domsitz Éva, Horváth László és Varjú Péter pedagógusok tanították be, melyet a közönség vastapssal jutalmazott. (MJ, samorin.sk)

***

Emlékezés az 1848-as eseményekre Szepsiben

Március 15-én a szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont és a debreceni Svetits Katolikus Gimnázium növendékei és tanárai közösen emlékeztek meg városunkban az 1848-as eseményekről. A megemlékezés első színhelye a temető volt, ahol a kopjafánál tisztelegtek a kései utódok, tudatosítva, hogy egyetlen nemzedék sincs felmentve a harc alól, így mi sem. Nekünk is meg kell vívnunk a magunk harcát: az igazi szabadságért, az életért, a házasságért, a családért és mindazért, ami földünket, életünket kereszténnyé teszi. Mert, ahogyan Isten szolgája, Robert Schuman mondta, és gyakorta ismétel a mostani magyar miniszterelnök is: „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz többé Európa”.

Megemlékezés a kopjafánál (Fotó: Gábor Bertalan)

A közös ünneplés második színhelye a városi művelődési központ volt, ahol az egybegyűltek Márai Sándor 1944-ben lejegyzett szavaival emlékeztek: „Amikor vége lesz a háborúnak, az emberek eltemetik halottaikat és megszűnnek rettegni a bombáktól, de azonnal félni kezdenek egymástól és a különböző vetélytársaktól: pl. az öregedéstől, a betegségtől és attól, hogy a másik esetleg nem jön el a megbeszélt találkára.” Mennyire igaza volt…

„Százhetven évvel az 1848-as események után számtalan új félelemmel, veszéllyel és kihívással találjuk magunkat szembe. Ilyen: az élethez, az emberi méltósághoz, a munkához, a tisztességes megélhetéshez, a közösségi kultúrához, az anyanyelv műveléséhez, ápolásához és továbbadásához való jogok tiszteletben tartásának a hiánya. Az igazságosabb és testvériesebb világ még mindig várat magára” – hangzott el az ünnepi megemlékezésen. (GB)

***

Március idusa Gömör-Nógrádban

Gömörpéterfalván és Sajószentkirályon már március 10-én, Ragyolcon március 14-én megemlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulójáról. A hétvégén a sor folytatódik, több településen is lesznek ünnepségek, de március 15-én fejet hajtottak a hősök emléke előtt az iskolákban megrendezett megemlékezések mellett többek közt Rimaszécsen, Füleken, Tornalján, Almágyban, Rimaszombatban, Bátkában, Losoncon.

Ragyolcon a műsor után következett a hagyományos fáklyás felvonulás a kastélykertbe, ahol a ’48- as hősök emlékének adózva az ünneplők koszorút helyeztek el a kopjafáknál. Ünnepi beszédet Csúsz Péter, Besztercebánya megye elnöki megbízottja mondott.

Losoncon a Csemadok helyi alapszervezete, a Csemadok Nógrádi Területi Választmánya és a Nógrádi Művelődési Központ közösen szervezi meg március 1-je és április 15-e között a 49. Kármán Napokat, melynek keretében sor került a március 15-ei programra. A városi Apollo Mozi megtelt, a műsorban fellépett Vikidál Gyula, a Kármán József Alapiskola és Óvoda tanulói, a Folk Lc zenekar, valamint a GALÁRIS énekkar. Ünnepi beszédet Böszörményi István, nyugalmazott gimnáziumi tanár mondott.

Megemlékezés Füleken (Fotó: Schnelczer Zoltán)

Füleken a katolikus templomban emlékeztek, ahol a Csemadok alapszervezete szervezte a műsort Allegro barbaro címmel.

„Köszönet a fellépőknek, Agócs Sándor tárogatósnak, a Füleki Férfi Kamarakórusnak, a versmondóknak, Endrődi Mike Attilának, Fekete Gábornak, Mag Danikának és Mag Kristófnak, énekeseinknek, Erdélyi Gábornak, Simon Jánosnak és Oravecz Adriannak, a Pro Kultúra Férfikarnak és Derzsi Györgynek. Az ünnepi köszöntőt Galcsík Károly, a Nógrádi Területi Választmány titkára mondta. A műsor főszervezője Szvorák Zsuzsanna Csemadok-elnök volt. A műsor után került sor a koszorúzásra.

Rimaszombatban a Csemadok Rimaszombati Alapszervezete szervezte a megemlékezést a Petőfi-szobornál, ahol fiatalok adtak forradalmi műsort. Az ünnepi beszédet Szászi Zoltán költő, író mondta. A cserkészek álltak díszőrséget a Tompa téren, felvonulásuk a cserkészotthontól indult a Petőfi-ház érintésével, ahol a civilszervezetek és a Kerecsen Motoros Egyesület emlékeztek még a központi ünnepség előtt.

Megemlékezés Rimaszombatban (Fotó: Gál Sándor)

Petőfi Sándor köztéri szobrát több mint húsz szervezet koszorúzta meg. Este az ünnepség a városi művelődési központ színháztermében folytatódott, ahol Páko Mária Örömzene műhelyének a tagjai adtak műsort.

Tornalján a Csemadok Területi Választmánya és Alapszervezete közösen szervezte a megemlékezést, mely ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét a református templomban, ahol közreműködtek a Kazinczy Ferenc Alapiskola tanulói és az Andante énekkar. A koszorúzásra a Zoltán-kúria udvarán került sor. Ünnepi beszédet Haraszti Attila, Magyarország kassai főkonzulja mondott, felolvasta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke határon túli magyarokhoz küldött üzenetét. A megemlékezés virágait elhelyezték Királyi városrészben is, Bagaméri Virágháty Lajos 1848-49-es honvéd, színész síremlékénél. Március 16-án is várják az érdeklődőket, a Parapács zenekar táncházat ad az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére a tornaljai Tompa Mihály Városi Művelődési Központ épületében, ahol széki táncokat tanulhatnak a gyerekek és a fiatalok.

Rimaszécsen a kultúrházban idézték fel a forradalom pillanatait, felléptek az óvodások, a helyi gyerekek és a Rozmaring énekegyüttes. A megjelenteket Stubendek Márta, a község polgármestere köszöntötte ünnepi beszédével. Almágyban a Csemadok helyi alapszervezete és Almágy önkormányzata közösen szervezte a megemlékezést a kultúrházban, majd pedig a kopjafánál koszorúztak.

Megemlékezés Bátkában (Fotó: Nagy Gábor)

Bátkában a Bátkai Református Egyház, a Csemadok-alapszervezet, Bátka Község Önkormányzata és a Bátkai Alapiskola közös összefogásával valósult meg az ünnepség előbb a református templomban, ahol az igét Boros István hirdette, s felléptek az óvodások és az iskolások. Az ünnepi műsor a templomkertben folytatódott, ahol B. Kovács István mondott beszédet. Közreműködött a Remény Idősebb Generációk Klubja, a résztvevőket Hencz Péter polgármester köszöntötte. Az ünnepség kísérőrendezvénye volt előző nap a Nemzetiségek és jogaik ma és a szabadságharc idején című vitafórum a bátkai községházán. A vitafórum előadója Mészáros András egyetemi tanár, filozófustörténész volt Pozsonyból és G. Kovács László történész Budapestről.

A gömöri megemlékezések a hétvégén is folytatódtak. Vecseklőn március 17-én a Petőfi-szobornál, Ajnácskőn és Simonyiban március 18-án a kopjafánál várták az érdeklődőket. A Sajó-völgyében március 17-én Lénártfalván, Csízben, Hanván, március 18-ánRunyán emlékeztek. Az ünnepi alkalmakon a helyi gyermekek és a Tompa Mihály Vegyes Kar adtak műsort. A Balog-völgyében március 17-én Uzapanyiton a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete tartott csendes koszorúzást Szentmiklósy Antal honvédőrnagy és Demeter András isp. közhonvéd kopjafájánál, Nagybalogon pedig a Csemadok helyi alapszervezete várta a megemlékezni vágyókat. A Vály-völgyében a Felsővályi Református Egyházközség szervezésében március 18-án, vasárnap délelőtt került sor a közös ünnepségre Kálosán, majd Felsővályban. Az ünnepi beszédet Balajti Lajos mondja. Az ünnepségek sorából nem marad ki a Túróc-völgy sem, ahol Harkácson március 18-án ünnepeltek. (HE/Felvidék.ma)

***

Rozsnyón puska- és ágyúlövés zárta a koszorúzást

Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából szervezett rozsnyói ünnepségsorozat keretében 2018. március 15-én, csütörtökön 15 órai kezdettel megemlékezésre és koszorúzásra került sor a Bányászok terén, Petőfi Sándor emléktáblájánál. A program a hagyományokhoz hűen a Rozsnyói Bányászati Múzeum mellett folytatódott, ahol 16 órától Kossuth Lajos szobránál zajlott a koszorúzási ünnepség. Ünnepi beszédet G. Kovács László történész tartott Budapestről, Bitay Levente, Magyarország kassai konzulja pedig felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök határon túli magyarokhoz írt levelét. A műsorban közreműködött az Andrássy Dénes Férfiénekkar, az Endorffin és a Labyrynt zenekarok, valamint az ózdi huszárok, akik puska- és ágyúlövéssel zárták az ünnepséget.

Rozsnyón puska- és ágyúlövés zárta a koszorúzást (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)

Az ünnepi megemlékezés után a városháza nagytermében történelmi előadásra és kerekasztal-beszélgetésre került sor. A megnyitóban fellépett a várhosszúréti Kéknefelejcs éneklőcsoport. Az est témája „Értünk egymás nyelvén. Nemzetiségek és jogaik ma és a szabadságharc idején” volt. Az előadók G. Kovács László történész és Mészáros András egyetemi tanár, filozófiatörténész voltak Budapestről és Pozsonyból. (BB/Felvidék.ma)

***

Programsorozattal emlékeztek Köbölkúton 1848 március idusára

Március 15-én Köbölkút község Főterén kezdődött a nemzeti megemlékezés a délelőtti órákban, Stampay János szobránál, ahol Szőcs Ferenc polgármester mondott ünnepi beszédet. Köszöntötték az ünnepet a Csemadok énekcsoportjának tagjai, a Stampay János Alapiskola diákjai és a 25. sz. Stampay János cserkészcsapat képviselői. Ezután megkoszorúzták az 1848-49-es Szabadságharc és Forradalom hőseinek emlékére állított kopjafát, amely Vas László köbölkúti hagyományőrző alkotása.

A Stamapy János Alapiskolában folytatódott az emlékezés, ahol Történelmi visszatekintés címmel Dr. Szoleczky Emesének, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum osztályvezetőjének előadását hallhatták az emlékezők. A szónok megemlékezésében kihangsúlyozta Görgei Artúr felvidéki származású tábornok szerepét a Magyar Szabadságharcban, aki egy egész nép terhét vette magára 1849-ben. Emlékezett a hős katona tetteiről, bátorságáról és kemény helytállásáról. Az iskola tanulói irodalmi összeállítással rótták le kegyeletüket, emlékezve a Magyar Forradalom és Szabadságharc hőseire.

Zenés irodalmi összeállítás a Stampay János Alapiskolában (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

A délutáni órákban a községi könyvtárban folytatódott az ünnep, ahol Bolya Dudás Anita könyvtáros szervezésben a „Nanó mesél: mezőköbölkúti mesék nagyoknak” című könyvet mutatta be a mesék lejegyzője Orbán János, beszélgető partnere volt Veres Emese Gyöngyvér csángó néprajzkutató, újságíró. Az anyaországtól elszakított, két külön kisebbségi létben élő település, a felvidéki Köbölkút és az erdélyi Mezőségben található Mezőköbölkút ily módon találkozott a közös nemzeti ünnepen. A találkozás meggyőző bizonyítéka annak, hogy: a szétszakítottság ellenére is összetartozunk! (Berényi Kornélia)

***

Járási megemlékezés Lukanényén

A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya, Lukanényei Alapszervezete és Lukanénye Község Önkormányzata rendezésében valósult meg a járási megemlékezés az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulóján. Az ünnepség a lukanényei templomban szentmisével kezdődött, majd koszorúzással és ünnepi beszédekkel folytatódott a ’48-as emlékműnél.

Ünnepi műsor a helyi kultúrházban (Fotó: Simoncsics Sára/Felvidék.ma)

A kultúrműsort a helyi alapiskola tanulói, a lukanényei citerazenekar és a női éneklőcsoport adta. A megemlékezés szónoka az Ipoly Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés titkára, a költő, előadóművész Németh Péter Mikola volt. A műsor után lehetőség volt aláírással támogatni a Minority Safe Pack polgári kezdeményezést az őshonos kisebbségek védelmében. (Simoncsics Sára)

***

Magyar színek Nyitrán

A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara magyar nemzeti színekbe öltöztette az emberek szívét az 1848/49-es szabadságharc és forradalom kitörése emlékére összeállított ünnepi műsorával. A rendezvényre március 14-én került sor a kampusz egyik előadótermében. A programot N. Tóth Anikó egyetemi oktató nyitotta meg, aki egyben üdvözölte a jeles vendégeket is. A közös emlékezésre ellátogatott Katona Csaba, az MTA Történettudományi Intézete tudományos munkatársa, Mikóczi Angelika, az OTP Bank képviselője, Boros László, a NYKFE igazgatóságának tagja, Bárczi Zsófia, a Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja, valamint a kar vezetői, oktatói, nyugalmazott tanárai, hallgatói és volt diákjai is.

Ünnepi pillanatok a Nyitrai Konstantin Konstantin Filozófus Egyetem (Fotó: Éliáš Dominika/Felvidék.ma)

Az ünnepélyes megnyitón elsőként az egyetem magyar kórusa lépett színre, mely Erkel Ferenc Éljen a haza! című darabját tolmácsolta a közönségnek, Józsa Mónika egyetemi oktató vezényletével, Fehér Eszter zongorakíséretében. Ezt követően Katona Csabának, a MTA Történettudományi Intézete tudományos munkatársának szónoklata hangzott el, aki emberközelbe hozta a március 15-ei eseményeket. A beszéd végeztével a diákoké volt a főszerep, diákkórusunk az ünnep témájához fűződő népdalcsokorral készült az ünnepre. A következő műsorszám nagy meglepetést okozott az egybegyűltek körében, mivel a „Hozz egy verset márciusra!” versösszeállítás előadói a nézők között foglaltak helyet, beleolvadva a környezetbe, így kilétükre csak akkor derült fény, mikor felálltak a közönség soraiból és elszavalták kedvenc forradalmi verseiket. A szavalók között voltak tanárok, alkalmazottak és diákok, akik habitusukhoz mérten klasszikus vagy kortárs műveket szólaltattak meg.

Végezetül újra a diákokat, tanárokat, alkalmazottakat összefogó magyar kórus kápráztatta el a közönséget Tóth Péter–Dsida Jenő: Lángok, Tillai Aurél–Pécseli Király Imre: Dicsőült helyeken, valamint Gárdonyi Zoltán: Tartsd meg hazánkat, Isten című darabjainak előadásával, melyet szintén Józsa Mónika vezényelt, Fehér Eszter zongora- és Kanta Róbert hegedűjátéka kíséretében. A megemlékezés végén N. Tóth Anikó köszönetet mondott az emlékműsor szereplőinek, vendégeinek, és a forradalmi lelkület őrzésére, személyre szabott megélésére buzdított mindenkit. Az ünnepség a műsor végén nemzeti imánk közös eléneklésével ért véget. (Éliáš Dominika)

***

Kisújfalu községben családias légkörben zajlott az ünnep

Kisújfalu Község Önkormányzata történelmi megemlékezésre hívta a falu lakosságát, mely ünnepi istentisztelettel vette kezdetét Nt. Tatár István lelkész szolgálatában március 15-én, a délutáni órákban.

Dr. Szoleczky Emese főtanácsos asszony ünnepi beszédet mond (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

Az iskolások irodalmi összeállítással emlékeztek a márciusi ifjak elszánt bátorságára, hűségére és kitartására. Az ünnepi beszédet dr. Szoleczky Emese főtanácsos, a Budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum osztályvezetője mondta. A rendezvényen fellépett a Református Egyházközség Kórusa, majd a kopjafánál rótta le kegyeletét az ünneplő gyülekezet, ahol Geri Valéria polgármester mondott ünnepi köszöntőt, miután a vendégek és a községben működő intézmények, szervezetek képviselői elhelyezték a tiszteletadás koszorúit, 170 év távlatából emlékezve a magyar történelem dicső napjaira. (BK/Felvidék.ma)

***

Menyhárt József Galántán: Harcos év lesz ez

A mátyusföldi Galántán március 15-én a Ghymes együttes lépett fel az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

A kultúrház színháztermét megtöltő közönséget Forró Krisztián megyei képviselő üdvözölte, majd a koncert előtti ünnepi beszédre felkérte Menyhárt Józsefet, a Magyar Közösség Pártja elnökét.

Menyhárt József ünnepi beszédet mond (Fotó: Oriskó Norbert/Felvidék.ma)

Menyhárt József beszéde elején emlékeztetett arra, hogy éppen a Galántai járásban, Nagymácsédon történt február végén az a tragédia, amely most az egész ország eseményeit meghatározza. Kérésére a résztvevők egyperces néma csenddel adóztak a gyilkosság két áldozata emlékének.

Az MKP elnöke az 1848/49-es forradalom évfordulóján visszatekintett az elmúlt évre, számot vetve azzal, hogy mennyire álltunk ki magunkért, a hozzátartozóinkért, az igazunkért, a nemzetért. Emlékeztetett rá, hogy 1848/49 hősei nemcsak kiálltak, hanem a jövőre nézve is figyelmeztető üzenetet hagytak a számunkra: küzdelmünket nem adhatjuk fel! A 170 évvel ezelőtti események nagyjai akkor voltak bátrak, amikor kellett. Menyhárt József visszatekintett a tavalyi év megmérettetéseire, köztük a megyei választásokra is. A jelen történéseit, eseményeit tekintve úgy gondolja, ez az év küzdelmes lesz. Utalt arra, hogy éppen az 1848/49-es tavaszi lendület és példa az, amely sikerre viheti a felvidéki magyarság megmaradásáért és szülőföldön való boldogulásáért vívott harcát.
Beszéde végén Menyhárt József az emlékesten fellépő Ghymes együttest méltatta, szólt kiváló művészi teljesítményükről, a közéletben való helytállásukat pedig példaértékűnek nevezte. „Az ő gyönyörű muzsikájukkal kívánok szép tavaszt és kitartó hitet! Isten áldja a felvidéki magyarságot” – mondta.

A galántai emlékesten a Ghymes együttes adott koncertet (Fotó: Oriskó Norbert/Felvidék.ma)

A Ghymes a Militaris congratulation, illetve a Kézfogás című dalai „közé ékelt” másfél órás koncertet adott. A bor a vér című dalukat a nagymácsédi áldozatok emlékére játszották el, és egyben figyelmeztettek arra is, hogy volt egy harmadik áldozat is: a szabadság! A közönség vastapssal jutalmazta őket, földijeiknek, a Kossuth-díjas Szarka-fivéreknek, Gyulának és Tamásnak pedig egy-egy virágcsokorral is köszönetet mondtak.
Az emlékestet a Libertate Polgári Társulás szervezte a magyarországi Miniszterelnökség támogatásával. (ON/Felvidék.ma)

***

Komáromban több százan emlékeztek meg együtt a forradalom és szabadságharc kerek évfordulójáról

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulójára hagyományosan két helyszínen emlékeztek Komáromban: fél öttől a Duna Menti Múzeum előtt, a város szülötte, Jókai Mór szobránál, majd ezt követően öt órától a Klapka téren, a honvédtábornok szobránál. A kerek évforduló rég nem látott tömeget vonzott a két helyszínre.

Jókai szobránál, a Csemadok Területi Választmányának szervezésében Bangha Roland, a Selye János Gimnázium diákja szavalt, majd az ünnepi szónok, Popély Gyula történészprofesszor beszédét követően a Csemadok Búcsi Alapszervezete Kórusának kísérete mellett a jelenlévők megkoszorúzták az írófejedelem, Jókai Mór szobrát.
Popély Gyula beszédében emlékeztetett, hogy a 170 évvel ezelőtt kitört forradalom leveréséhez az akkori Európa két legerősebb hatalmának fegyveres fellépésére volt szükség. Úgy fogalmazott, amikor 1848 márciusára emlékezünk, nem feledkezhetünk meg 1849 keserű őszéről sem. Popély szerint a „kufár Európa már akkor is ölbe tett kézzel nézte nemzetünk tragédiáját. És ez így volt Trianon idején és 1956-ban is”– fogalmazott.

Több százan emlékeztek Komáromban (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

A forradalom és szabadságharc eszméjének üzenetéről szólva Popély Gyula elmondta, az egymás közötti szótértés a mai kor parancsa. „Számunkra, akik törzsünkről leszakítva élünk csaknem száz éve, érthető módon a nemzeti identitásunk megőrzése vált a legfőbb értékké, az összefogás pedig a legfőbb erkölcsi paranccsá“ – hangsúlyozta a professzor, hozzátéve, ennek elmulasztása olyan bűn, ami alól nincs feloldozás. Beszédében okos és megfontolt nemzetépítésre buzdított szülőföldünkön, ahol manapság még az állam által biztosított jogainkkal sem vagyunk képesek élni – tette hozzá. „Nemzeti önfeladásunk kézzel fogható eredménye: a felvidéki magyarság összlétszáma 1991 és 2011 között 120 ezer fővel csökkent“ ‒ mondta, kiemelve, hogy ekkora veszteség sem Mohácsnál, sem a Don-kanyarnál nem érte nemzetünket. A történész ünnepi szónoklatát zárva úgy fogalmazott, most a legfontosabb, hogy visszaszerezzük nemzeti önbecsülésünket és nemzeti összetartozás-tudatunkat.

A március 15-i ünnepség a Csemadok Városi Szervezetének szervezésében a Klapka téren folytatódott, ahol elsőként a Szózat hangzott el a Concordia Vegyes Kar előadásában, Stubendek István vezényletével. Az ünnepi megemlékezésen Balla Dávid, a Selye János Gimnázium végzős diákja Petőfi Sándor Világosságot! című költeményét adta elő.
Őt Oláh Kálmán gimnáziumi tanár követte. A felvidéki származású, Pitvaroson élő tanárt első mondatai után a szívébe zárta a téren összegyűlt tömeg. „Azok közé tartozom, akik 2004. december 5-én az öklüket rágták szégyenükben, hogy mely korban születtek“ – kezdte gyújtó hangú beszédét, amelyet több alkalommal is tapssal szakított meg a közönség. A 170 éve kitört szabadságharc forradalmáraira példaként mutatott, hozzátéve, hogy ma már nem kell félnünk attól, hogy idegen hadak tiporjanak bennünket. „Nekünk a magunk kis köreiben kell cselekednünk“ ‒ buzdított. Oláh Kálmán felhívta a figyelmet arra, hogy sok a hitet, hazát, reményt kereső fiatal közöttünk, akiket segíteni kell. „És igenis többet tesz ma Magyarországért az, aki felnevel a Felvidéken három derék férfiembert“ ‒ fogalmazott. 1848/49 tanulságaként említette, csupán akkor állhatunk Klapka tábornok szobránál igazán méltón, ha a mi magunk kis hőstetteit elkövetjük. A gyermekeiket nevelőkhöz szólva hangsúlyozta: „minden nagyapának és nagyanyának joga, hogy tudását, erkölcsét átadhassa unokáinak!”

A kegyelet koszorúi a Jókai szobornál (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Oláh Kálmán Wass Albert szavaival búcsúzott a komáromiaktól, és „üzent haza“: „Maradnak az igazak és a jók, a tiszták és békességesek, erdők, hegyek, tanok és emberek. Jól gondolja meg, ki mit cselekszik! Likasztják már fönn az égben a rostát, s a csillagok tengelyét olajozzák szorgalmas angyalok. És lészen csillagfordulás megint, és miként hirdeti a Biblia: megméretik az embernek fia, s ki mint vetett, azonképpen arat, mert elfut a víz, és csak a kő marad, de a kő marad“.

Az ünnepi szónoklatot követően Észak- és Dél-Komárom polgármesterei és önkormányzati képviselői, a jelen lévő pártok, civilszervezetek, a város, illetve a járás oktatási intézményei, egyházak képviselői, és magánszemélyek helyezték el koszorúikat Klapka György szobránál. Az ünnepi megemlékezés nemzeti imánk, a Himnusz közös eléneklésével ért véget. (Szalai Erika/Felvidék.ma)

***

Tisztelet a bátraknak Ipolyságon is

Csütörtök délután a helyi hagyományokhoz hűen a köztemetőben lévő Megbékélés kapujánál kezdődött az 1848-as eseményekre való megemlékezés Ipolyságon. Az MKP, a Csemadok és a Via Nova helyi alapszervezetei, valamint a Honti Kaszinó és a cserkészcsapat közösen szervezte meg az eseményt.

Hlédik László plébános a forradalom értékeire és máig ható időszerű üzeneteire hívta fel a figyelmet. „A szabadságot nem elég kivívni, meg is kell tartani azt” – hangsúlyozta beszédében az atya. A márciusi ifjak bátorságáról szólt Izsmán Jónás református lelkész. Az igazságért való kiálláshoz  bátorság szükséges – tette hozzá a lelkipásztor. Beszéde végén pedig felolvasta Orbán Viktornak a külhoni magyarokhoz intézett levelét.

Koszorúk a Megbékélés kapujánál (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Bakai Péter, az MKP helyi szervezetének vezetőségi tagja is szólt az ünneplő közösséghez. Beszédének középpontjában a szabadság mai értelmezése állt. Petőfiék egy cél érdekében cselekedtek, ez példa a mának is, hogy együtt képesek vagyunk szebbé tenni a világot – fejezte ki szónoklatában. A beszédek mellett  a helyi tanintézmények tanulói és a Musica Aurea Vegyes Kar tették méltóbbá az ünnepet. A megemlékezés a Megbékélés kapujánál a koszorúk elhelyezésével zárult.

Az ünnepi rendezvény a városházán folytatódott. Az esemény ünnepi szónoka Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártjának alelnöke volt, aki beszédének első felében röviden áttekintette a forradalmi napok történéseit. Mint mondta: 1848. március 15-e az újkori Magyarország születésnapja, soha nem volt annyira egységes a nemzetünk, mint azokban a forradalmi hónapokban. „Március idusa a magyar nemzetet a kor követelményeinek megfelelő nemzetté tette az Európa térképén” – hangsúlyozta az MKP alelnöke, majd kiemelte az ünnep nemzeti összetartó erejét.

A megemlékezés ünnepi szónoka Farkas Iván volt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Párhuzam vonható 1848 és 2018 között. A szabadságnak nincs nemzetisége, határoktól független. Minden helyzetből van kiút, van remény, s a magyarságnak van jövője – fogalmazott Farkas Iván. „Becsüljünk meg másokat, önmagunkat, legyünk egyenrangúak más nemzetekkel. Ismerjük el a szomszédos nemzeteket, de büszkén, fejünket magasra emelve követeljük, hogy ők is ismerjenek el, becsüljenek bennünket. Tiszteld a múltad, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn” – zárta gondolatait.

Az ünnepi műsorban felléptek a Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola hagyományőrző csoportja, a Pongrácz Lajos Alapiskola tanulói, valamint a Szondy György Gimnázium diákjai és a Sendergő Gyermek Néptánccsoport.  (PP/Felvidék.ma)

***

Megemlékezés az Ipolyi Arnold Alapiskolában

Az ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskola tanulói és pedagógusai hagyományosan egész napon át tartó programokkal emlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára. A napot Molnár Barnabás igazgató ünnepi köszöntője nyitotta, majd az iskolások kultúrműsora – irodalmi összeállítás és énekkar – kötötte le a hallgatóság figyelmét. Március 15-e történéseinek, majd a szabadságharc legfontosabb mozzanatainak összefoglalóját adták a diákok, akik vetített képes prezentáció segítségével mutatták be az akkori eseményeket.

Az iskola énekkarának fellépése (Fotó: Németh Ágota)

Gyakori vendégük Jakus Júlia, a balassagyarmati művelődési ház művelődésszervezője és munkatársai, akiknek segítségével a kézműves foglalkozások keretében huszárcsákókat, zászlókat és tarsolyokat készítettek az ügyes kezű tanulók. A délelőtt folyamán a temetőben megkoszorúzták a kopjafát, amely a 1848-as hősöknek állít emléket. Itt György Ferenc lelkiatya gondolatait hallgatták meg, majd közösen imádkoztak a hősök lelki üdvéért.  A nap zárásaként az egyes osztályok rövid kvíz megoldásával tehettek tanúbizonyságot meglévő, illetve a nap folyamán szerzett tudásukról. (NÁ)

***

Nagykaposon a FUEN petíciót is aláírhatták

A Csemadok Nagykaposi Alapszervezete hagyományosan a helyi városi művelődési központban tartotta ünnepi rendezvényét. A közönséget Varga Tibor, a Csemadok Országos Elnökségének tagja üdvözölte, aki a program ismertetése mellett felhívta a figyelmet a FUEN kisebbségvédelmi kezdeményezésének jelentőségére is, jelezve, hogy a petíciót a helyszínen is alá lehet írni.

Ünnepi beszédet Furik Csaba, Kassa megye önkormányzatának képviselője, az MKP Tőketerebesi járásának elnöke mondott. Furik történelmi utazásra hívta az egybegyűlteket, „tükröt tartva” elemezve a történelmi sorsfordulókat. Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc körülményeinek és legjelentősebb szereplőinek ismertetése során párhuzamoz vont korunkkal. Ezt követően figyelmeztetett a történelmi törvényszerűségekre.

Furik Csaba (Fotó: Varga Tibor/Felvidék.ma)

„Ha ezekben nem hiszünk, akkor elveszünk. Most minden mozgásban van, és most észnél kell lenni” – hívta fel a figyelmet, majd rámutatott a magyarországi nemzetpolitikai eredményekre, arra, hogy mekkora figyelmet fordítanak a külhoni magyarok irányába, kiemelve a támogatási programokat, különös tekintettel a vállalkozók részére nyújtott gazdasági támogatásokra, valamint az óvodafejlesztési programra. „Nem vagyunk egyedül! Petőfiék sem voltak egyedül, de mi sem vagyunk egyedül” – fogalmazott az ünnepi szónok, majd két kérdéssel zárta beszédét: Jobb emberek vagyunk-e, illetve jobb magyarok vagyunk-e, mint a korábbi idők emberei? Furik Csaba szerint a történelmi visszatekintések, a nemzet számára fontos történések megismerése, a tanulságok levonása segíthet abban, hogy jobb emberek lehessünk.

A program során fellépett az Erdélyi János Vegyeskar, a Cantabile énekkar, illetve ünnepi műsort adott a Nagykaposi Gimnázium 3.B osztálya. A rendezvény Petőfi Sándor szobránál koszorúzással ért véget. (VT)

***

Pozsonyban is sokan emlékeztek

Pozsonyban, a Medikus-kertben Petőfi Sándor szobránál emlékeztek meg a pozsonyi és környékbeli magyarok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének százhetvenedik évfordulójáról. A Csemadok központi ünnepségén Pető Tibor, Magyarország pozsonyi nagykövete mondott ünnepi beszédet.

Rég nem látott sokaság gyűlt össze Pozsonyban az idei koszorúzással egybekötött megemlékezésre, amely Vörösmarty Mihály Szózatának eléneklésével kezdődött, ezt a somorjai Híd vegyes karral együtt énekelte az ünneplő tömeg.

Az ünnepi megemlékezés szónoka, Pető Tibor beszédében kiemelte: „Március 15-én nemzeti színű kokárdát tűzünk a szívünk fölé, gyermekeink kezébe apró zászlócskákat adunk, és minden évben kijövünk ide, a Medikus-kertbe Petőfi szobrához, hogy megpróbáljuk megfejteni 1848 titkát. Azt a titkot, amelynek kimunkálására itt, Pozsonyban került sor, és hozzájárult hazánk polgári átalakulásához.”

Nemzeti identitásunk alapköve

A nagykövet kiemelte: „Az országépítő munka, amelybe a 170 évvel ezelőtti márciusi napokban főuraktól kezdve a városi polgárokon át a nincstelen parasztig mindenki beleadta a maga tehetségét és tudását – ez vihette sikerre a magyar forradalmat is. És ez jelent megtartó erőt mindannyiunk számára azután is, hogy a szabadságharcunkat a túlerőben lévő nagyhatalmak segítségével leverték. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitásunk egyik alapköve.”

Pető Tibor nagykövet arra is kitért, hogy elődeink 170 évvel ezelőtt kivételes pillanatokat éltek meg. „1848 adjon példát a mai magyarok, szlovákok, lengyelek, csehek és a többi nép számára és próbáljunk meg a nemzeti kizárólagosság gondolatán a megértés jegyében változtatni, különben az előttünk lévő időkben mi, magyarok és szlovákok egyaránt áldozatokká válhatunk. Kívánom, hogy az 1848-as forradalom adjon erőt és bölcsességet az előttük álló időkben.”

Megemlékezés a Petőfi szobornál (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Az ünnepi koszorúzás után Molnár László Kányádi Sándor Az én Miatyánkom című versét adta elő, amely mára sem veszített aktualitásából. Kányádi Sándor így fohászkodott: „Mikor a kisember fillérekben számol, Mikor a drágaság az idegekben táncol, Mikor a „gazdagság” milliót költ, hogy éljen, Ó, „Lélek”, nem csüggedj! Ne roskadj bele! Nézz fel a magasba, tedd össze két kezed, S kérd: Uram! Add meg a napi kenyerünket!”

A rendezvény végén Jégh Izabella, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának elnöke az alábbi szavakkal búcsúzott az emlékezőktől: „Talán mindannyian érezzük, hogy az idei év nemcsak az ősszel lesz mozgalmas országunk lakóinak számára, hanem már most forró a hangulat. Ez a hektikus időszak hatványozottan visel meg bennünket, szlovákiai, felvidéki magyarokat.” Jégh Izabella kitért arra, hogy a magyarság a demokratikus elvek védelmezője ebben az országban, képviselői mindig azért küzdöttek, hogy az országban egyenrangú polgárok lehessünk.

Legyünk ott a tereken

„A szlovákiai magyar közösség nevében mi is szeretnénk kifejezni mély megrendülésünket és őszinte részvétünket a két gyászoló családnak, gyermekeik brutális meggyilkolása kapcsán. Csak azért öltek meg menyasszonyát sem kímélve egy fiatal újságírót, mert az igazságot kereste és az igazságot akarta a szemünk elé tárni. E két ártatlan fiatal vére tapad a hatalmaskodók kezéhez. Az ő vérük igazságért kiált” – fogalmazott a városi választmány elnöke.

Jégh Izabella kiemelte: „A szlovákiai demokrácia mély válsága, az országban uralkodó közállapotok odáig vezettek, hogy politikusaink hitelüket vesztették. A bizalmatlanság felszámolásában fontos a civilek szerepe. Ezért egyöntetűen ki kell jelentenünk, hogy a miniszterelnök személyét és kijelentéseit elfogadhatatlannak tartjuk. Nem értünk egyet azzal sem, hogy a szlovákiai magyarokat képviselő politikusok a közösség érdekeire hivatkozva védik a kormánykoalíciót. Aki így tesz, nem a szlovákiai magyarság nevében beszél. Természetes szövetségesei vagyunk a szlovák civil szférának és aktivistáknak egy tisztességes állam megteremtésében. Közösségünk felelős állampolgárai csatlakozzanak e felhíváshoz! – áll többek között a civilszervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Tisztességes Szlovákiát szeretnénk címmel kiadott felhívásában, amellyel teljes egészében egyetértünk. Rajtunk a világ szeme! Képesek-e a politikusok egy tisztességes, félelemmentes Szlovákia érdekében felállni a bársonyszékükből?” A választ megkaptuk, de 1848 mai üzenete Jégh Izabella szerint továbbra is az, legyünk ott a tereken. (Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

***

Március idusa Szőgyénben

A Magyar Közösség Pártja szőgyéni alapszervezete, a Szőgyén Öröksége Társulás és a Csongrády Lajos Alapiskola közös szervezésében került sor március 15-én a történelmi emléknapra Szőgyénben.

A délelőtt folyamán a Csongrády Lajos Alapiskolában a pedagógusok időutazásra hívták a tanulókat, és interaktív történelemórák keretében emlékeztek a 170 évvel ezelőtt történt csodás eseményekre. Megelevenedett a Pilvax kávéház, a Landerer nyomda, a Nemzeti Múzeum kertje és a Nemzeti Színház, és kiszabadult Táncsics Mihály.

Ezt követően az iskola kisdiákjainak irodalmi összeállítására került sor, melyet a harmadikos tanulók adtak elő Kovács Erika tanítónő, és az iskola hangszereken játszó diákjai Alt István pedagógus vezetésével. Ezt követően a szemerkélő eső ellenére az iskola udvarán, Görgei Artúr szobránál folytatódott az emlékezés. Az ünnepség szónoka Gróf Péter régész-történész, a Magyar Nemzeti Múzeum Visegrádi Mátyás Király Múzeumának főmuzeológusa volt, aki méltatta a magyar szabadságharcot és Görgei tábornok katonai érdemeit. Imát mondott Ft. Farkas Zsolt esperesplébános. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Vida Csaba alezredes, Magyarország nagykövetségének katonai attaséja, aki Orbán Viktor ünnepi üzenetét tolmácsolta az emlékező közösségnek.

Megemlékezések Szőgyénben (Fotó: Berényi Kornélia)

Meglepetésszerűen érkeztek anyaországi vendégek is az ünnepségre, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium húsz diákja Andorka Gábor igazgató vezetésével, akik több felvidéki helyszínen csatlakoznak az ünnepségekhez.

Jelen voltak a helyi szervezetek és társulások képviselői, az iskola pedagógusai és diákjai, valamint a község emlékező közössége. Közreműködött Dékány Norbert versmondó, Pálmai József esztergomi tanár, a Szőgyéni Dalkör, a 9. Vörössipkás Zászlóalj felvidéki hagyományőrzői és a 32. számú Szent Mihály cserkészcsapat tagjai.
Görgei Artúr mellszobrának megkoszorúzását követően felhangzott a nemzeti imánk, majd a katonai hagyományőrzők díszlövéssel tisztelegtek a 1848-49-es szabadságharc és forradalom hőseinek emléke előtt. (Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

***

Március 15-i Diákutaztatási Program

Az iskolák is bekapcsolódtak a megemlékezésekbe. A Rákóczi Szövetség Március 15-i Diákutaztatási Programja keretében 130 középiskola pályázott sikerrel utazási támogatásért. Idén tavasszal mintegy 5 500 magyarországi középiskolás diák utazhat a nemzeti ünnep alkalmából valamely határon túli magyar iskolához, hogy az ott élő diáktársaival közösen ünnepeljen. A Felvidékre összesen 44 iskola látogat március 15-e alkalmából, az egyes helyszíneken a Petőfi-program ösztöndíjasai is bekapcsolódnak.

Rimaszombatban a Tompa Mihály Alapiskolában és a Tompa Mihály Református Gimnáziumban egész napos megemlékezés lesz, és a tanórákon is felelevenítik az eseményeket. Idén magyarországi vendégiskolák is érkeznek az eseményekre: a Szikszói Általános Iskola tanulói mellett többek között a Sárospataki Református Gimnázium, a Kecskeméti Református Gimnázium, valamint a Balázs Győző Református Líceum Miskolcról és a Gomba Levente Gimnázium Putnokról.

Koszorúzás és ünnepi műsor lesz Lukanényén és Tornalján is, ahol a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskola kerekasztal-beszélgetést is szervez, amelyre Budapestről és Pozsonyból is érkeznek történészek, filozófusok. Tornalján a hétvégén az iskola néptánccsoportjának részvételével forradalmi táncházat szerveznek.

Az Ung-vidéken és a Bodrogközben minden magyar tanítási nyelvű iskolában és óvodában lesznek kisebb-nagyobb megemlékezések a forradalomról. Imregen ünnepi játszóházat, Csicserben műsort, Nagykaposon a Csemadok által szervezett megemlékezést tartanak, Leleszen és Bacskában pedig a bacskai Rozmaring citerazenekar és énekcsoport lép fel – tájékoztatták a Felvidék.ma-t a Petőfi-program ösztöndíjasai. (HE/Felvidék.ma)

Tisztelet és dicsőség hőseink emlékének!

Forrás.