Különleges ünnep helyszíne volt Alsóbodokon az Esterházy Zarándokközpont, ahol Esterházy János emléknapot tartottak a Mátyusföldi Nagycsaládos Egyesület megalakulásának 20 éves jubileumával összekötött rendezvénysorozat első napján, június 22-én.
A délelőtti konferencia témaköre a közép-európai keresztény összefogás lehetőségeinek és távlatainak az elemzése volt. Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója megnyitó szavaiban kiemelte: A nap aktualitását adja az, hogy Esterházy János amellett, hogy a közép-európai népekért emelte fel a szavát, hirdette a család, a nagycsalád, a nemzet összefogását.
Az együttgondolkodást segítette a keresztény szellemiség, illetve azok a meghívott egyházi főméltóságok és civil képviselők, akik a közép-európai nemzetek közös példaképének tekintik Esterházy Jánost.
Andrzej Dzięga Szczecin-Kamenski lengyel érsek először a közép-európai nyelvcsalád azon érdekességére irányította a figyelmet, amely szerint a szláv nyelvekhez képest a magyar nyelv mennyire különböző, mégis arra lett figyelmes évtizedekkel ezelőtt, hogy a magyarok gond nélkül beszélnek szlovákul, ukránul, sokan még lengyelül is. Pál apostol Thesszalonikiaikhoz írt levelének párhuzamával elmondta, hogy a Szent Írás különböző népekhez, nemzetekhez fordulva ad békességet és biztonságot, hiszen a szeretet különleges üzenetével mutatja meg azt a jövőképet, amely a kereszténységre épül.
Viszont van két uralkodó gondolkodási irányzat a világban, a nacionalizmus és a liberalizmus, amely nélkülözi a legfontosabb keresztény értéket, a szeretetet. Ezt a két hibát a XXI. századi ember akkor tudja elkerülni, ha ismeri a gyökereit, múltját. Nemcsak a nemzetét ismeri, hanem szélesebb körben látja hívő társait, kereszténységük eredetét.
Az érsek rámutatott, hogy a közép-európai népek saját hagyományai, értékei mellett Cyrill és Metód voltak, akik megajándékozták Jézus Krisztussal az itt élő népeket. Így lett Európa a keresztény földrész. II. János Pál pápa ezt a tradíciót követte és a több évszázados történelmi megosztottság ellenére kereste, hogyan lehet közös egységet alkotni, összekötni a népeket, nemzeteket.
Ezt az utat követte Esterházy János is, aki átérezte a közép-európai nemzetek összes fájdalmát. Tette ezt bátorsággal, a szívét, a szeretetet követve. Meggyőződése miatt korának minden hatalmon lévő politikai rendszerétől szenvedett, de elveit, hitét, szeretetét nem adta fel és végül odaadta az életét is. Andrzej Dzięga Szczecin-Kamenski lengyel érsek zárógondolatában a keresztény összefogás távlatáról összefoglalta: Közép-Európa apostolainak az útja, Cyrill és Metód, II.János Pál pápa és Esterházy János útja a népek, a nemzetek együttélésében teljesedik ki.
Bíró László tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családügyi Bizottságának elnöke egy Illyés Gyula idézettel „A fa a szél kihívásaira a gyökereivel válaszol” mutatott rá, hogy ha a közép-európai népek tenni akarnak az egységért, akkor a múltjuk, hagyományaik, közös történelmük ismerete mellett mélyen át kell érezni azok érzelmi hatásait, jelentőségét is. „Ha megértjük ezeket a tényeket, akkor a múlt nem szétválasztja, hanem összeköti Közép-Európa keresztény nemzeteit” – mondta a püspök.
Felhívta a hallgatóság figyelmét arra is, hogy ehhez azonban szükséges a személyes kapcsolatok kialakítása, a találkozás, mert a jövőt a közös értékek megfogalmazása jelenti. Ilyen közös érték Esterházy János, akinek tiszteletére több nációból érkezett vendég Alsóbodokra, kifejezve, hogy tenni akarnak azért a kapcsolatért, amellyel megőrizhetik a keresztény kultúrát, a hitet és a szeretetet.
Dagmar Babčanová vatikáni nagykövet asszony a közép-európai együttgondolkodás fontosságára irányította a figyelmet. Véleménye szerint a nacionalizmus, a túlzott nemzeti érzület, a hamis toleranciaelméletek akkor szoríthatók a háttérbe, ha az ellenséges környezet ellenére az itt élő nemzetek kimutatják, bátran vállalják, kimondják, illetve hirdetik Krisztus igazságát.
Közép-Európa országainak határozottan vállalniuk kell, hogy komolyan gondolják keresztény vallásukat. Ezért szükségesek olyan szellemi vezetők, papok, akik bátran vállalják ezt a gondolkodást. Emellett szükség van keresztény politikusokra, akik ezen értékek mentén hangot adnak a polgári állásfoglalásnak. „Esterházy János példa ebben, – jó keresztény, jó politikus, jó patrióta volt – aki követendő hagyatékot hagyott hátra. Megmutatja számunkra, hogy a közép-európai országok jövője csakis a keresztény kultúrán és hagyományok tiszteletén, a keresztény politikai képviseleten és Isten áldásán alapulhat” – mondta a vatikáni nagykövet asszony.
Gubík László, az Esterházy Akadémia igazgatója fiatal közéleti személyiségként reagált a konferencia előadásaira. Hozzászólásában összefoglalta Esterházy János életének mozzanataiból a fiatalok számára jelenleg legaktuálisabb üzenetét. Ezek a közéleti szerepvállalás, a Visegrádi Négyek országaiban való gondolkodás, a keresztény hit mentén való politizálás, illetve a szülőföldhöz való ragaszkodás.
A továbbiakban kifejtette, hogy Esterházy János erőteljes üzenetének közvetítése céljából alapították meg az akadémiát, hogy kineveljenek egy olyan generációt, amely a Kárpát-medencében gondolkodik és erősíti azt.
A nap folyamán a délutáni szekcióban többek között a Kárpát-medencéből érkezett nagycsaládos résztvevők gazdag programban vettek részt. A Szent Kereszt Felmagasztalása kápolnában Andrzej Dzięga érsek vezetésével magyar –lengyel szentmisét mutattak be Bíró László tábori püspök koncelebrálásában. Majd a résztvevő civil szervezetek koszorút helyeztek el Esterházy János és a hét elején eltemetett Paulisz Boldizsár sírboltjánál.
A konferenciateremben folytatódó programsorozatban először megtekintették Boráros Imre monodrámáját Esterházy Jánosról, amit egy beszélgetés követett Bíró László tábori püspökkel. A szellemiségében és lelkiekben megragadó napot a több mint két éve megalakult Családtudományi platform bemutatásával Balasházy Imre és Majoros Gyöngyi zárta.