Esterházy János és kora

Szeptember 22-én került megrendezésre az Esterházy János és kora elnevezésű kárpát-medencei műveltségi vetélkedő az alsóbodoki Paulis birtokon. Engem ért az a megtisztelő feladat, hogy az Esterházy Akadémiát képviselve, zsűritagként részt vegyek a vetélkedőn.

A vetélkedőt megelőzően két selejtező fordulón kellett túljutniuk a versenyző csapatoknak. Az első fordulón részt vett 50 háromtagú csapatból alakult ki a döntőbe jutott 10 csapat mezőnye. Ugyan 10 csapat jutott el a döntőig, viszont az egyik döntős csapat visszalépése következtében csak 9 csapat mérettetett meg a szóbeli döntőn. A döntős csapatok összetétele nagyon színes volt, hiszen volt köztük felvidéki, magyarországi, erdélyi és kárpátaljai csapat is. A négytagú zsűri elnöke az Dr. Molnár Imre volt, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója és nem mellesleg Esterházy kutató is.

A vetélkedő délelőtt 10 órakor kezdődött Hajtman Béla (alsóbodoki szakközépiskola igazgatója) és Gubík László (Esterházy Akadémia igazgatója) ünnepélyes nyitóbeszédeivel. A nyitány után azonnal elkezdődött a megmérettetés. Első körben öt feladatot kaptak a csapatok. Az első feladat szerint a csapatoknak Esterházy János politikai életpályájából kellett kiválasztaniuk egy adott eseményt és azt 2 perces időkorlattal dramatizálniuk kellett. Jobbnál jobb előadásokat láthatunk, látszott a csapatokon, hogy nagy odafigyeléssel és lelkesedéssel készültek a versenyre. A dramaturgia után a jöttek a villámkérdések és a fele sem igaz feladatok, amelyek szintén szorosan kapcsolódtak a gróf életpályájához. A negyedik feladat a csak tiszta forrásból megnevezést kapta, amelynél a csapatoknak magyar népdalokat kellett felismerniük. A vetélkedő első fele a mozaik elnevezésű feladattal végződött. A mozaik feladatnál a csapatoknak felvidéki települések jelentős épületeit kellett felismerniük, amelyek kilenc részre osztva, képkockánként jelentek meg előttük. Minél kevesebb képkockából találták ki, hogy melyik épületről is van szó annál több pontot kaptak.

A vetélkedő első fele végeztével tartottunk egy rövid ebédszünetet, amely után egy kisebb zarándokútra vittük a diákokat. A zarándokút elején, a Paulisz birtokon található Esterházy kiállítást tekintettük meg, amelyet Dr. Molnár Imre mutatott be nekünk. A kiállítás falai színesek, ezek a színek Esterházy János életútjának egyes szakaszait jelképezik: hétköznapok (zöld), halál (fekete), vértanúság (piros), megdicsőült halál (lila), ünnep (fehér). A kiállításon számos Esterházy emléktárgy látható többek között a gróf kedvenc vadászpuskája és a családi kápolnából kimenekített miseruhák. A múzeum megtekintése után zarándokutunkat a hűség keresztútján folytattuk, ahol 14 magyarországi és szlovéniai fafaragó által készített kopjafa sorakozik. Az egyes kopjafák a mártírsorsú politikus szenvedéstörténetének egyes szakaszait ábrázolják. A hármas keresztúton a kopjafák árnyékában felfelé vándorolva elértünk arra a szent helyre, ahol Esterházy János végső nyugalomra lelt 2017. szeptember 16-án. Ez a hely pedig nem más, mint a Szent Kereszt felmagasztalása templom. A templom belsejében Dr. Molnár Imre egy rövid előadást tartott a gróf urnájának 60 évig tartó kálváriájáról. Zarándokutunkat koszorúzással és a nemzeti dal eléneklésével zártuk.

Visszatérve a vetélkedő helyszínére folytatódott a megmérettetés a fennmaradó 4 feladatkörrel. Az hatodik feladat során a csapatoknak a hűség keresztútján található kopjafákat kellett felismerniük és megnevezniük. Ezután jött egy igaz-hamis feladat és az in memoriam, amely során Esterházy János emlékhelyeiről készült képek alapján a csapatoknak meg kellett állapítaniuk. hogy melyik városban találhatóak az egyes emlékhelyek. A vetélkedő a hol járunk feladatkörrel végződött.

Rövid kiértékelés után megszületett a végeredmény, amely alapján a lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium csapata győzedelmeskedett. A döntőben jelen lévő összes csapat értékes könyvajándékokkal gazdagodott, valamint kisebb-nagyobb utazásokkal. Az első három csapat a Rákóczi Szövetség felajánlásával egy Erdélyi utazást nyert.

Alsóbodokról Komáromba siettem, ahol az Esterházy Akadémiát többedmagammal képviselve részt vettem a Komáromi Jókai Színházban tartott Petőfi Sándor mellszobrának átadásán. Az átadó védnöke a Magyar Országgyűlés alelnöke Lezsák Sándor volt. A rendezvényt többek között Boráros Imre – Kossuth-díjas színművész, Dráfi Mátyás – Jászai Mari-díjas érdemes művész, Tóth Tibor – Jászai Mari-díjas színművész, a Komáromi Jókai Színház igazgatója, valamint Nagy Ferenc és a GAUDIUM vegyes kar előadása ékesítette. Az ünnepség a Petőfi utcai Petőfi mellszobor leleplezésével ért véget.

Szerző: Kiss Márton