Fiatalok a nemzetpolitikáról Dunaszerdahelyen

Csoportkép (Fotó: B. Vida Júlia)

Csoportkép (Fotó: B. Vida Júlia)

Kárpát-medencei magyar fiatalok háromnapos szemináriuma zajlik a Csallóköz szívében. A politika iránt érdeklődő magyarországi és határon túli fiatalok közt az Esterházy Akadémia hallgatói és a Via Nova ICS tagjai is élénk figyelemmel követték az előadásokat.

Tegnap este Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere és Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd ezt követően inkább a szórakozás kapott főszerepet. Bár eközben Esterházy Jánossal is „megismerkedhettek” a résztvevők, méghozzá játékos formában.

A jelenlévők közt Gubík László, a Via Nova ICS elnöke (Fotó: B. Vida Júlia)

Az esélyt a változásra a 2016 óta tartó építkezés adhatja meg

A mai napon elsőként Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet felvidéki kutatója vázolta fel az itteni politika történetét, a rendszerváltozástól napjainkig, rámutatva arra is, hogy bizony éppen a Felvidék az, amelyik a leginkább asszimilálódik a Kárpát-medencében. A népszámlálási adatok sem kecsegtetőek, kevés gyermek születik, amit még csak tetéz, hogy a statisztikák szerint egyre több felvidéki magyar marad távol az urnáktól a választások idején. Az elmúlt huszonöt év nagy politikai pillanatairól szólva az előadó portálunknak a következőt nyilatkozta:

„A komáromi nagygyűlés a kilencvenes évek talán legmeghatározóbb eseménye, ami az autonómiatörekvéseket illeti. A következő nagy esemény az MKP megalakulása és kormányra kerülése volt, valamint a kormányban elért eredmények és kudarcok. A 2006-os Fico-kormány talán az elmúlt 25 év történetének legsötétebb időszakát hozta el, elég, ha csak a DAC-ra, Malina Hedvigre, vagy a magyar államfő kitiltására gondolunk. Aztán 2009-ben véget ér az egypártrendszer és jön a pluralizmus, ami egy vegyespárt (Most-Híd) megjelenését hozta.”

Rákóczi Krisztián szerint a felvidéki magyar politikai képviselet erősödésére megvan az esély (Fotó: B. Vida Júlia)

A kedvezőtlen demográfiai mutatók és az emberek politikából való kiábrándultsága okán próbáltuk megtudakolni Rákóczi Krisztiántól azt is, milyen jövő vár a felvidéki magyar politikai képviseletre.

„2016-ban a fiatalok elsöprő többsége már az MKP-t választotta a Híddal szemben, viszont mivel ilyen nagyarányú a népességcsökkenés, ezért valószínűleg, amíg két párt küzd a felvidéki magyar szavazatokért, addig az MKP esélyei nem jobbak, mint voltak az elmúlt választások idején, vagy még azelőtt. Az esélyt a változásra az a 2016 óta tartó építkezés adhatja meg, amit Berényi József kezdett el, majd azóta Menyhárt József sikeresen folytat, vagyis a meglévő közösség erősítése. Ez jó irányba lendítheti a dolgokat, hiszen igazából mindig csak nagyon kevés hiányzott a sikerhez – 15-20 ezer szavazó. Mivel a legutóbbi parlamenti  választásokon 120-150 ezer magyar nem ment el szavazni, van kit megszólítani” – mondta a kutató.

A Településtárral bármelyik településre könnyedén rákereshetünk

A Velemjáró mobilapplikációt Horony Ákos, a Jurista Polgári Társulás alapítója mutatta be a fiataloknak, egyúttal mindenkit biztatva annak letöltésére és használatára. Az applikáció segít eligazodni a kisebbségi nyelvhasználatban, de ezen keresztül lehet bejelenteni az esetleges jogsértést is. Mint kiderült, ezekből eddig 300 érkezett.  Három napja az alkalmazást a Településtárral frissítették.

Nálunk is működhetne a második hivatalos nyelv elve, mondta Horony Ákos (Fotó: B. Vida Júlia)

„Nagyjából 180 ezer olyan androidostelefon-tulajdonosról tudunk, aki magyarul használja a telefonját. Az applikációt bő egy éve készítettük el és állandóan bővül. Eredeti változata csupán jogsértések bejelentésére szolgált, most viszont a Településtárral bármelyik településre könnyedén rá lehet keresni, hivatali elérhetőségeket, alapadatokat, de akár népszámlálási adatokat is megtalálnak rajta az okostelefont használók ” – nyilatkozta portálunknak Horony Ákos.

A fiatal jogász elmondta azt is, a legnagyobb gond a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatban a jogok terjedelmével van, hiszen ahelyett, hogy a kisebbségek által lakott területeken a kisebbség nyelve második hivatalos nyelvként funkcionálna, csak nagyon szűken, kimérten és megszabottan vannak biztosítva a nyelvhasználati jogok a Szlovákiában élő kisebbségek számára. Dél-Tirolban ez – tehát a második hivatalos nyelv elve működik – nálunk azonban nem, s különösen ott okoz gondot az anyanyelv használata, ahol a magyarság kisebb százalékarányban él.

Hogy a fiatalok szülőföldjükön maradjanak

Böröcz László, a rendezvényt szervező Fidelitas elnöke a magyar érdekek érvényesítését hangsúlyozta az unión belüli politizálást illetően, valamint a migrációs válság kapcsán kitért arra is, hogy a közép-európai államok inkább a saját társadalmuk, kultúrájuk megvédésére összpontosítanak. A cél a jövőben szerinte nem lehet más, mint az együttműködés annak érdekében, hogy ez a térség és benne a magyarság nyertes nemzet legyen. Egyúttal örömét fejezte ki afölött, hogy a közelgő szlovákiai megyei választásokon több Via Nova tag is megméretteti magát.

Böröcz László a magyarság megerősítésének fontosságát hangsúlyozta (Fotó: B. Vida Júlia)

A küszöbön álló megyei választások előtt szólt a fiatalokhoz Menyhárt József, az MKP elnöke is, aki röviden felvázolta, mi a tétje ezeknek a választásoknak. Elmondta, nálunk jóval nagyobb hatáskörei vannak a megyéknek, mint Magyarországon, s ezért sem mellékes, hány magyar képviselő jut a megyék önkormányzataiba. Röviden szólt a felvidéki gazdaságfejlesztő csomagról és a Kárpát-medencei óvodaprogramról, amelyből ez a régió kiemelt támogatást kap, így az első körben 58 óvoda újulhat meg a Felvidéken. Mindkét program azt szolgálja, hogy a fiatalok szülőföldjükön maradjanak.

Nem mellékes, hány magyar képviselő jut a megyei önkormányzatokba, hangsúlyozta Menyhárt József (Fotó: B. Vida Júlia)

A politika iránt érdeklődő fiatalok egy közös nyilatkozatot is elfogadtak, majd utána a DAC-meccsre siettek. A program este a Kukkónia termékek bemutatásával és esti fürdőzéssel folytatódott. Holnap délelőtt Nagy Attila történész tart előadást Dunaszerdahely történelméről és a felvidéki ’56-os eseményekről, majd a résztvevők megkoszorúzzák a diktatúrák áldozatainak emlékművét a városháza melletti téren. A háromnapos rendezvény szentmisével ér véget.

A rendezvény a Bethlen Gábor Alap Zrt. támogatásával jött létre.

Forrás.